2020 évértékelő: a legfurább rekordév

2019 végén egy óriási rekord promóciót zártunk, és így vágtunk bele a 2020-as évbe – nagyon sok megrendelést kaptunk, de ilyenkor persze rengeteg energiát is kell fektetni a teljesítésbe.

És persze ismét egy szintet lépett a cég, tehát aktuálissá vált egy sor dolgot újraszervezni, hogy ki tudja szolgálni a későbbi haladást – rendszereket, együttműködéseket, felelősségi köröket, és hasonlókat.

Mindez időt vesz igénybe, hiszen sok mindent görgettem magunk előtt, amit már időszerű lett volna véglegesíteni, de még nem valósult meg 2020 elején. És nem utolsó sorban sok feszített év után én is ki akartam végre pihenni magam egy kicsit.

A terv tehát az volt, hogy a Gyorsítósáv 8.0 3 hónapig tartó teljesítése után egy kicsit nyugisabb időszak következik márciustól szeptemberig.

Ahogy mind tudjuk, a 2020-as év sok meglepetést és változást tartogatott, és természetesen már márciusban borult a felépített terv. 

Ez a cikk egy teljes összefoglalója annak, hogy visszatekintve a mögöttünk álló évre milyen tapasztalatokat vontam le a történések alapján, mit csinálnék most másképp, és mi az, ami jól sült el. 

FIGYELEM! Teljesen megértem azt, hogy az elmúlt időszak rengeteg embernek az élete legnehezebb része volt, és nem akarom, hogy ízléstelenül hasson, hogy én erre újra és újra egy nagy lehetőségként hivatkozom.

Természetesen rengeteg jó ember szenvedett önhibáján kívül az elmúlt évben, akár mert elvesztette a munkáját, akár mert az ő szektorában lényegesen romlottak a lehetőségek, akár azért, mert megbetegedett, vagy egyszerűen annyit történt, hogy otthon kellett vigyáznia a gyerekeire.

Mindenkit más helyzetben ért a COVID, és tény, hogy lehet, hogy valakinek egyszerűen balszerencséje volt (ahogy látni fogjátok, ez nekem is befolyásolta az évemet), és emiatt nem tudott „lehetőségként” élni ezzel az évvel. 

Ezzel együtt én a munkásságom során újra és újra felhívtam a figyelmet arra, hogy a jó időkben a rossz időkre kell készülni, amikor van lehetőség, akkor kapacitást kell építeni, amit később felhasználhatsz.

Az élet nem igazságos, de pont emiatt a helyes döntés mindig az lesz, hogy az ember felkészüljön az új helyzethez való alkalmazkodásra, és ez az évértékelő egy esettanulmánya ennek. 

a 2020-as év röviden összefoglalva

2020 számomra sok tekintetben nagyon jól sikerült, de pár szempontból komoly hiányérzetem maradt. 

Sikerült egy rekord üzleti eredményt elkönyvelni, sikerült egy nagy beruházást végrehajtani a 4% Fitness Cornerrel, sikerült rengeteget tanulni e-kereskedelem terén, és én magam is sokat fejlődtem ez alatt az év alatt.

Ugyanakkor azt látom, hogy ha egy évvel később jön a járvány, és nem úgy kerülünk ebbe a helyzetbe, hogy ilyen fáradt vagyok, illetve ha be tudtuk volna fejezni a tervezett átalakításokat, akkor nagyságrendekkel jobban is lehetett volna kezelni ezt a helyzetet.

Úgy érzem, hogy május végéig remekül sikerült alkalmazkodni, helyes döntéseket hoztam, de a nyár során valahol elcsúsztak a dolgok, és a konditerem képbe kerülésével pláne megoszlott a figyelmem.

Elkezdtünk fejleszteni egy akkreditált marketing képzést, ami viszont túl összetettnek bizonyult a meglévő dolgok mellett, így végül semmi nem lett belőle, és értékes hónapok mentek el ezzel. 

Összességében minden okom megvan, hogy elégedett legyek ezzel az évvel, de minden okom megvan arra is, hogy levonjam a tapasztalatokat, hogy mit lehett volna sokkal jobban csinálni.

2020:
mi sikerült jól?

2020 nekem is rázós év volt, sok nagy eseménnyel és tanulsággal.

Én nyilván nagy haszonélvezője voltam annak, hogy előtérbe került az online, hogy nagy tartalékokkal mentünk bele ebbe a helyzetbe, valamint hogy a változásokra könnyen reagáló vállalkozásom van.

Lássuk, pontosan hogyan bontakozott ki ez az év során!

I. üzleti
fejlődés

Ha összeadja valaki a havi beszámolókat, akkor kijön, hogy 2020-ban összesen 179 627 270 Ft nettó árbevételt értünk el, 70 868 978 Ft kiadás mellett:

Így az üzleti eredmény összesen 108 758 292 Ft lett.

(Fontos, hogy a fenti üzleti eredmény nem tartalmazza a társasági és iparűzési adót, a jótékonysági felajánlásokat, illetve a cégautókkal és a konditeremmel kapcsolatos kiadásokat.

Továbbá a Tacit Project Kft nem az egyedüli cégem, hanem 2020-ban több különböző cégbe szerveztem a tevékenységemet – csak, hogy ne legyen meglepetés a májusi beszámoló megjelenésekor, hogy nem ezek a számok találhatóak benne :))

Ahogy a decemberi hóértékelőben írtam, összességében az év vége könnyen sikerülhetett volna sokkal jobban is, ha nem esik be a novemberi lezárás a promó közepére, és megnyithatjuk a konditermet, és ez pont a profitból jött le. 

Maga az anyagi fejlődés nem volt annyira érdekes, és nem is volt első számú fókusz idén:

A haladás szerintem elsősorban annak köszönhető, hogy a COVID elején látszott, hogy sokaknak kelleni fog az a fajta tudás az „új világban”, amit mi évek óta gyűjtünk. 

Továbbá néhány helyes döntést meghoztam az üzleti modellben, ami nagyon jelentős növekedést hozott több energia befektetése nélkül. 

Egyik oldalon tehát történt egy nagy fejlődés, másrészt viszont, ahogy a cikk második felében kitérek rá, több tekintetben is elégedetlen vagyok a haladással, hiszen semmilyen komoly, új mérföldkövet nem sikerült elérni, különböző befektetések eszközlését leszámítva. 

II. jótékonysági tevékenység

Nagyon büszkén teszem közzé, hogy 2020-ban összesen több, mint 10 millió forint értékben jótékonykodtunk a TACIT Project Kft nevében – ennek az összegnek egy jelentős része a vásárlóinktól érkező bevétel felajánlása volt.

Ez volt az az év, amikor igazán jelentőssé váltak ezek az összegek, pont akkor, amikor más forrásokból egyébként sajnos elapadt ezeknek a szervezetnek a támogatása.

Ezért különösen büszke vagyok arra, hogy több promóciót is szerveztem, ami több embert vont be ezekbe, és én magam is jelentős összegeket tudtam felajánlani.

Ez az egyik klassz dolog abban, ha az ember jól keres, és egyszerűen nem fér a fejembe, hogy itthon ez miért nem elterjedtebb.

-Közösségi Erdőkért Alapítvány: 3 570 000 Ft

-Plastic Bank: 11 000 USD (kb 3 300 000 Ft)

-Bátor Tábor: 300 000 Ft

-Élelmiszerbank: 300 000 Ft

-Egészségügyi dolgozók részére: 2 100 000 Ft

-Kiva.org: 5600 USD (kb 1 700 000 Ft)

-több kisebb magánszemélyként történő adományozás és támogatás

Azzal együtt, hogy büszke vagyok ezekre a jótékonysági tevékenységekre, mindenképp ki kell jelenteni, hogy Magyarországon ezt rendkívül nehézzé teszik az embernek.

Újra és újra látszik, hogy ha valaki alapítványoknál nem mennek olyan gördülékenyen a dolgok, mint a versenyszférában, pedig nyugaton komoly irodalma és infrastruktúrája van a non-profit cégek működtetésének és forrásgyűjtésének.

Valahogy úgy néz ki, mintha kultúrája nem lenne a jótékonyságnak, és talán minden olvasó egyetért abban, hogy ennek nem így kellene lennie.

Összességében én a „légy a változás, amit látni akarsz a világban” álláspont képviselője vagyok, és aktívan keresek a támogatások gyűjtésének és felhasználásának ésszerűsítésére irányuló lehetőségeket – ha valaki tud ilyenről, örömmel veszem a megkeresését.

III. A 4% fitness corner konditerem megnyitása

Az év második felének meghatározó projektje volt a konditerem megnyitása. Egy jó barátommal már évek óta beszéltük, hogy egyszer csinálunk közösen egy termet, és augusztusban egy beszélgetés során fel is merült, hogy belevághatnánk.

Én is, ő is akart valami újat csinálni, neki megvan a tapasztalata, én pedig mindenképpen bele akartam tenni a tőkémet valamibe, hogy óvjam az inflálódástól (és online vállalkozásba nincs értelme egyszerűen ennyi pénzt helyesen elkölteni, nincs rá szükség), úgyhogy belevágtunk.

A havi beszámolók alapján mindenkinek lehet egy jó rálátása arra, hogy nagyjából mi történt, de a lényeg, hogy augusztustól év végéig ez egy fő projekkté vált. 

Nyilván minket is kellemetlenül érintett a novemberi bezárás, pont pár nappal a tervezett nyitás előtt, de a terem idő közben gyorsan felfutott.

Egyelőre még csak tervek vannak arra, hogy mit lehet elérni a teremmel, amikor már mindenki járhat, és mivel szinte csak fix költségeink vannak, ezért teljes kapacitáson már nagyságrendekkel profitábilisabb lesz a hely.

Ez a projekt sok szempontból jó volt az én számomra:

Sikerült egy nagyobb mennyiségű pénzt „működő tőkévé” alakítani, ami folyamatos cashflow-t termel, miközben a beindítás után tényleg nagyon keveset kellett vele foglalkozni.

Ezen túl pedig a terem egy szociális környezet, sok embert lehet megismerni ezen keresztül, és ezen túl nekem mindig is nagyon tetszett a Ráday utcai terem közösségi élete, amit Csabi felépített.

IV. transzparencia
a havi beszámolókban

Az igazság az, hogy nagyon büszke vagyok arra, hogy (még ha késéssel is, de) sikerült végigvinni egy ilyen év során a havi beszámolókat.

Nem volt könnyű, egyrészt, mert mindegyik ilyen cikk megírása 10-15 órányi munkát igényelt minden más kötelezettségem mellett, és ráadásul minden máshogy alakult, mint ahogy terveztem.

Rosszul esett az is, hogy nyilván volt bőven ember, aki személyes sértésnek vette, hogy megosztom a haladásom, úgy keretezve a dolgokat, mintha ez egy nagy melldöngetés lenne a részemről, figyelmen kívül hagyva, hogy a rossz részeket is megosztottam.

Leírtam azt is, amikor magánéletileg nehezek voltak a dolgok, amikor  átvertek, amikor rossz döntéseket hoztam, mert ezek mind hozzá tartoznak a tevékenységemhez, és nem akartam azt a hamis képet festeni, hogy én mindig mindent jól csinálok. 

Ha valaki nem csinál időnként hülyeségeket, akkor az azt jelenti, hogy nem mozdul ki a komfortzónájából. 

Meg szeretném ismételni, hogy mi volt ezeknek a beszámolóknak a célja:

Egy olyan országban élünk, ahol hemzsegnek a luxusautók, de valahogy senkiről nem lehet tudni, hogy miből van pénze (persze sokan egyszerűen ingatlant vettek 2015-ben, vagy NER haszonélvezők, de ez nem terv a fiatal generáció számára).

Én úgy döntöttem, hogy megosztom a részleteket is, kristálytiszta választ adva, hogy hogyan lehet ma Magyarországon haladni, több különböző területen is eredményeket elérve, minden adót megfizetve, értéket teremtve.

Ezzel úgy vagyok, hogy a célomat elértem, és a jövőben már nincs értelme több részletet megosztani nyilvánosan – ezek voltak az utolsó alkalmak, amikor bevételi adatokat osztok meg.

A legtöbb embernek az első milliók megszerzése a lényeges, nem a már meglévő sok milliós bevétel bővítése.

Aki skálázni szeretné a vállalkozását, és kifejezetten érdekli az én tevékenységem, úgy képzéseken láthat majd bele ebbe.

A szélesebb közönségnek pedig inkább más sikeres fiatal vállalkozók történetét akarom megmutatni, hogy mennyi különböző módon lehet érvényesülni.

De ehhez nyilván nem kérhettem tőlük olyat, amit én ne csináltam volna meg, és szerintem mostanra már kevésbé tabutéma az, hogy Magyarországon lehet jól élni.

A cél, hogy egyre több részlet legyen elérhető ezzel kapcsolatban a „hogyan”-ról, egyre több különböző szemszögből, és bemutatva egyre több olyan történetet, amikor valaki felülemelkedett a körülményein.

V. személyes
fejlődés

A hóértékelőkben bővebben kitértem rá, hogy a 2020-as év magánéleti szempontból nagyon megterhelő volt a számomra, lényegében az egész évet meghatározva, és sok-sok hibás döntést eredményezve.

Visszatekintve persze szürreális, hogy egészen októberig ez még a COVID miatti történéseknél is sokkal jobban meghatározta a kedvem, de a lényeg, hogy mire lezárult ez a helyzet, úgy éreztem, hogy rengeteget tanultam belőle.

Teljesen megértem, hogy ez így leírva elég megfoghatatlan, hiszen semmi konkrétumot nem írtam, de nyugodtabb és megfontoltabb lettem, valamint jobban elkezdtem megérteni, hogy mire van szükségem.

Novemberben pedig találkoztam a barátnőmmel, akitől szintén sokat tanultam, és neki köszönhetően egy sokkal kiegyensúlyozottabb work-life balance alakult ki nálam.

Az év nagy részében sikerült tartani egy heti 4-szeri edzést, és „tiszta” kajálást (csak kár, hogy novemberben a terembezárással ez meg is szűnt), erőben és izomban is sokat fejlődtem, például guggolásban 160 kg-ig fel tudtunk menni az edzőmmel.

De messze a legnagyobb fejlődés személyes téren az volt, hogy 2020-ban elkezdtem úgy érezni, hogy nincs szükségem semmire, csak több tapasztalatra és több tudásra.

Üzletileg elértem oda, ahova egy évtizede elképzeltem magam, és innentől kezdve tényleg csak a munka öröme miatt érdemes folytatni.

Év közben volt pár megingásom, amikor elégedetlen voltam a dolgok alakulásával, de végül újra és újra azt a következtetést vontam le, hogy a legjobb mód a munka stresszmentesen tartásával, ha kiveszek a képből minden teljesítményre való kényszert, és a vállalkozásomat a saját és mások jólétének a fejlesztésére használom fel.

2020: mi sikerült rosszul?

Amellett, hogy 2020-ban sok dolog remekül alakult, több dolog, ha nem is rosszul sikerült, de kívánnivalókat hagyott maga után.

Én minden évben szeretek nagy előrelépéseket látni, és idén elkezdett projektet nem sikerült befejezni –  akár azért, mert vakvágánynak bizonyult, akár azért, mert nem maradt rá kellő figyelem, akár azért, mert elrontottam/elrontottunk valamit.

Ráadásul, ha visszanézem a tavalyi évértékelőmet, akkor világosan látszik, hogy a COVID képbe kerülésével több olyan dolgot, amit eldöntöttem, hogy máshogy csinálok idén, egyszerűen félretettem. 

Ez utóbbi egyértelműen egy visszajelzés, és sz@r érzés ezzel az évértékelő megírásakor szembesülni. 

De az élet egy egyensúlyozás, képtelenség mindig középen maradni, időnként el kell szúrni a dolgokat, hogy megerősödjön a képességünk, hogy irányban tartsuk magunkat.

Természetesen nem szükséges mindent egy éven belül megoldani, és 2020 egy merőben bizonytalan év volt – de ezek azok a dolgok, amiket őszintén úgy érzek, hogy utólag bölcsebb fejjel, érzelmi befolyásoktól mentesen, jobban is csinálhattam volna.

I. mérföldkövek
elérésének hiánya

2020-ban rengeteg időt szúrtunk el azzal, hogy próbáltunk elindítani egy akkreditált marketing képzést. 

A probléma az volt, hogy év elejétől március végéig ugye Gyorsítósáv 8.0 teljesítés volt, májustól augusztusig 9.0 teljesítés, szeptembertől novemberig 10.0 teljesítés, decemberben pedig a Gyorsítósáv 11 promója volt. 

Egyszerűen bevállaltam egy bonyolult és összetett képzés összerakását, amire nyilvánvaló volt, hogy nincs kapacitásunk, és egy olyan struktúrát választottam, aminek az elindítás előtti előkészületei is rengeteg időt vesznek igénybe (az akkreditált képzéseknél ugye engedélyezetni kell a tematikát, és utólag nem is lehet változtatni rajta).

Ez egyértelműen egy rossz döntés volt, és ha leültem volna átgondolni elejétől a végéig az egészet, akkor nyilvánvaló lett volna, hogy ha csinálok is valami újat, akkor az valami sokkal egyszerűbb kellene, hogy legyen. 

Hónapokon keresztül görgettük ezt a dolgot, hogy „de jó lenne, ha lenne a termékportfólióban ilyen is”, csak a rengeteg más dolog mellett nem volt reális – jobb lett volna elkönyvelni, hogy egyszerűen ez most nem fog összejönni.

Ennek a kapkodásnak is köszönhető, hogy végül oktatási téren nem sikerült semmilyen új mérföldkövet elérni (bár a Gyorsítósáv tréninget végig fejlesztettük az év során), pedig türelmesebb, hosszabb távú, éven túli szemlélettel messzebb jutott volna a vállalkozás. 

II. terra case
haladás

2020-ban több, mint nettó 20m Ft bevételt produkáltunk a webshopokkal, ami ahhoz képest jó, hogy végül nekem alig maradt erre személyesen fókuszom.

A számok teljes értelmezéséhez hozzá kell tenni, hogy pl egy KATÁs egyéni vállalkozás + Bt esetében ugyanez a teljesítmény ugye 25m Ft árbevételt jelentene, illetve a szállítási költségek (amit sokan elegánsan beleszámolnak az árbevételbe) itt nincs benne.

A helyzet az, hogy bár több ezer terméket adtunk el, de sem a hirdetések, sem az üzleti modell átgondolására nem maradt semmi energiám, és ennek köszönhető volt az, hogy a Terra Case esetében nem is sikerült profitot termelni (igaz, mivel márkát építünk, ezért ez nem is volt cél idén).

Ennek visszatekintve a fő okai a következőek voltak:

1, Mivel csak telefontokot árultunk, ezért teljesen egyértelmű volt, hogy túl alacsony a kosárérték, és újravásárlás is túl kevésszer történt, amit kiegészítő termékként választottunk pedig annyira bonyolultan kezelhetőnek bizonyult, hogy nem tudtuk hozzáadni végül a webshophoz.

2, Állandó probléma volt, hogy amíg a termékpaletta bővítésére koncentráltunk, addig elfogytak a sláger termékek, amik sokkal később kerültek leszállításra a COVID miatt, jelentős visszaesést eredményezve az eladásokban.

3, Bár amikor elkezdtük, ez egy egyedi ajánlat volt itthon, de rekord tempóban másolta le több nagy telefontokos webshop a terméket, az értékesítési szövegekkel és hirdetésekkel együtt.

4, Valahogy úgy érzem, hogy sok ember nem értette a jelentőségét, vagy nem hitte el, hogy TÉNYLEG eltávolításra kerül 3 kg műanyag minden eladott telefontok után, ezért nem is sikerült a várakozásokkal ellentétben egy prémium árat elkérni.

5, Mivel sok más dolgunk volt, ezért nem akartam bevállalni az egyedi gravírozással és mintákkal járó extra komplexitást, pedig ez egy jelentős lépés lett volna, hogy meg lehessen különböztetni a hasonló termékektől, illetve az ajándék termékként való pozicionálásra.

6, Ahogy az év során írtam róla, én személy szerint nem akartam a Terra Case hirdetéseivel foglalkozni, és inkább másokat bíztam meg vele.

Sajnos sikerült nagyon mellényúlni ezzel, ami mind pénzt égetett el, mind a haladás tempóját visszafogta, mind pedig engem húzott fel olyan szinten, hogy kevésbé akartam foglalkozni vele a konditerem és oktatások mellett.

Levonva ezeket a következtetéseket, még januárban úgy döntöttem, hogy átalakítjuk a Terra Case-t.

A kötöttségeket jelentő telefontokos fókusz helyett egy sokkal szélesebb tevékenységgel újraindítva a márkát Terra Blue néven (a cikk megjelenésekor még nem érhető el az oldal).

Az elmúlt évben sokat tanultunk ebből, de látszik, hogy ez a modell, amit elkezdtünk ebben a formában nem tud működni.

Ehhez hozzá kell tenni természetesen, hogy több ezer tokot adtunk el itthon és külföldön is, és rengeteg pozitív értékelést kaptunk – ha kisebb tevékenységet akarnék, áfamentes tevékenységgel, akkor futhatott volna tovább gond nélkül.

Így ezt mindenképp egy kudarcként kell elkönyvelni, amiből viszont rengeteget tud tanulni az ember, és fel tudja használni valami sokkal jobb építésére.

III. feladatok
kiszervezése

2020-ban rengeteget sikerült fejleszteni a folyamatok elvégzésén, és a nekem dolgozó emberek is rengeteget léptek előre, így az év végére elégedett lettem azzal, ami kiépült.

De sokkal elegánsabban, sokkal kevesebb vargabetűvel is meg lehetett volna ezt oldani, ha van idő higgadtan célokat kitűzni, és időt hagyni arra, hogy kiépüljenek a dolgok.

Ehelyett én jellemzően azt csináltam, hogy magasabb béreket, jobb feltételeket adtam, még akkor is, amikor nem kérte senki, ahelyett, hogy leültem volna, és átbeszéltem volna a pontos elvárásaimat.

Időnként az én oldalamról történt tehát menedzsmenttel kapcsolatos hiba, amit én leginkább annak tudok be, hogy vállalkozó vagyok, nem menedzser.

Ezért is döntöttem úgy, hogy fokozatosan átadom ezt a szerepet inkább valaki másnak a cégben, egy ügyvezetői pozíciót kialakítva.

Ez szépen, folyamatosan halad, és így sokkal jobb a pénzügyi kontrolling is a cégen belül, az alakuló folyamatoknak köszönhetően mindenkinek tisztábbak, hogy mit kell csinálniuk – viszont ez csak most 2021-ben igaz, illetve 2020 végén már látszott alakulni.

Az év nagy részében viszont inkább én kifejezetten tehernek érzékeltem ezt, és próbáltam jobb feltételeket adni, hogy valaki más oldja meg ezeket inkább.

tervek 2021-re
(röviden)

Egy mondatban:

2021 szerintem továbbra is egy bizonytalan év lesz, amikor nem lehet ideális tempóban haladni, ezért főleg arra koncentrálunk, hogy 2022-re minden elő legyen készítve.

Bővebben:

Az év elején azt mondtam a csapatomnak, hogy nagyon fegyelmezetten kell belekezdenünk bármi újba, hiszen például a Gyorsítósáv teljesítése rendkívül bonyolult, és egy másik kezdeményezés könnyen és gyorsan kezelhetetlenné válhatna – hacsak nem figyelünk oda.

A konditerem már megáll a saját lábán, a Gyorsítósáv is mostanra már annyira beérett, hogy a promóhoz és a lebonyolításhoz is kész folyamataink vannak.

Az én fókuszom jelenleg azon van, hogy ahogy látszik a fény az alagút végén a járvánnyal kapcsolatban, úgy minél jobban kihasználjam a felpattanást.

Ehhez úgy látom, hogy jelenleg 2 dologra kell koncentrálnunk: közösségek építésére (tréning tartása helyett párbeszédet létrehozni), és a folyamataink optimalizálására.

Ennek a gondolatnak a keretein belül született meg a következő képzésünk, az A-LEVEL Marketing, ami egy professzionális marketing közösség, az online ügyfélszerzéssel aktívan foglalkozóknak.

Én úgy gondolom, hogy mostanra sok jó információ érhető el az alapokról (KATA vállalkozás, weboldalkészítés, FB hirdetés alapok, stb…), viszont szinte semmi sem történik az onnan történő továbblépéssel kapcsolatban, éppen ezért mi pont erre fogunk koncentrálni a tartalmakban.

Az A-LEVELben emellett lesz egy erős közösségi vonal – sok szereplő összekapcsolásával minden eddiginél jobb lehetőségeket teremtünk a visszajelzések szerzésére és az vállalkozás fejlesztésére, mind az online térben, mind meetupokon.

Emellett pedig folyamatosan szállítjuk az újdonságokat az online marketing dinamikusan változó világából, a megszokott gyakorlatias és közérthető stílusban. 

A másik fontos projektünk 2021-re, ahogy fentebb említettem, a Terra Case újrabrandelése egy kibővített termékpalettával, Terra Blue néven. 

Újraépítettük az oldalt Shopify-on, és felhasználtuk a korábbi tapasztalatokat, és egy itthoni teszt után Skandinávia felé vesszük az irányt.

El akarom kerülni azt a helyzetet, ami 2020 elején állt be, hogy túl sok dolgot kellett még egyensúlyoznunk, miközben új dolgokba kezdtünk bele, és bejött a járvány mindennek a tetejébe.

2021-re az én várakozásom, hogy ezeknek az alapjaival fogunk csak tudni elkészülni, és nem számítok arra, hogy minden gyorsan rendeződik – szerintem 2020 végéig el fog tartani a bizonytalanság még, ezért kár siettetni a dolgokat.

Viszont az eddigi tapasztalatok alapján arra számítok, hogy 2022-ben brutálisan lehet majd haladni, és a korábban leírtak és emiatt hajlandó vagyok 2021-et csak az előkészületekre szánni.

konklúzió

2020 a legfurább rekordév volt, de látszik, hogy bőven lett volna még benne kraft, ha kicsit okosabb, kicsit fókuszáltabb, kicsit higgadtabb vagyok.

Mentségemre legyen szólva, hogy ez az év nyilván érzelmileg megterhelő volt mindenkinek, és az elmúlt évek haladása miatt nem voltam rákényszerülve arra, hogy mindent kihozzak belőle. 

2021 első hónapjaiban már látszik, hogy 2020 alatt megérkeztünk valahova, és idén már sokkal bölcsebben fogom figyelni a dolgok alakulását, hogy 2022-re minden megfelelően épüljön ki. 

Ez az év megmutatta nekem, hogy a kapkodás még egy fantasztikusan pörgő céget is stresszessé tud tenni, és vannak olyan szerepek, amiket nem szabad nekem betölteni a cégebn.

Az új szintek új kihívásokat és veszélyeket is tartogatnak magukban, és a tény, hogy én ilyen fiatalon szembesülök ezekkel hosszú távon egy nagy áldás lesz. 

Ahogy mindig, őszintén remélem, hogy hasznosnak és érdekesnek találtad ezt az évértékelőt, és merítettél belőle valamit, amit magaddal tudsz vinni erre az évre!

A legjobbakat!

Üdv,

Ádám