BEVEZETŐ

2015 szeptemberében, 3 hónap előkészítés után elindult a második vállalkozásom, a TACIT Project.

Meghirdettem egy webinart a már meglévő közönségemnek, aminek a végén végre bemutattam, amin egész nyáron dolgoztam, és aminek az átütő sikerét annyiszor elképzeltem: az új vállalkozás első megvehető tréningjét, ami 2490 ft-ba került.

3 napig senki sem vásárolt. Aztán elkezdett becsorogni néhány rendelés.

Úgy éreztem, hogy bevállaltam egy nagy kockázatot és elbuktam, hiszen a meglévő vállalkozásomtól ez sok energiát vont el, és jelentős  volt a kiesett bevétel. Elmondhatatlanul rossz érzés volt ekkora bakot lőni.

25 hónappal később, idén októberben megcsináltam ezzel a vállalkozással az első 10 millió forintos hónapomat (bruttó összegről beszélünk).

Ez egy kiugró eredmény volt persze, de az elmúlt 7 hónapot átlagolva is elmondhatom azt, hogy a kis oldal, amit elindítottam, és eleinte sokan nem tudták hova tenni, hogy mit akarok ezzel, jelen pillanatban jó eséllyel az egyik legsikeresebb egyszemélyes vállalkozás az országban.

Azért döntöttem úgy, hogy megírom ezt a cikket, mert egyértelművé akartam tenni, hogy mindez lehetséges.

Lehetséges fiatalon, tisztán önerőből, etikusan, értéket teremtve is sikeresnek lenni Magyarországon (és igen: mocskos sok pénzt keresni közben).

Remélem, hogy legalább pár fiatalt el tudok téríteni attól az úttól, hogy celeb/focista/influencer akarjon lenni. Azt látom, hogy sokan akarnak valami klasszat csinálni, csak a Youtube-on/Instagram-on kívül nem látja, hogy mégis hogy élne meg belőle.

Pedig egy jó vállalkozással nagyobb és kiszámíthatóbb eredményeket lehet elérni.

Szerintem sokakat tart vissza, hogy sajnos Magyarországon a teljesítmény nincs értékelve. Mintha az lenne a jó, ha mindenkinek rossz.

Ahhoz hogy többen kezdjenek jólétben élni, ahhoz kell egy olyan általános kultúra, ami elfogadja, hogy sikereket elérni jó dolog, sok pénzt keresni jó dolog. Máshogy nem megy.

Ezért döntöttem úgy, hogy egy vállalkozásépítésről szóló általános cikk helyett inkább megosztom, hogy mit értem el ezzel.

Teljesen elképzelhetőnek tartom, hogy lesz, aki egy 5500 szavas leírásból annyit olvas ki, hogy “tessék, még egy görény vállalkozó, aki felvág a pénzével”. Ezt bevállaltam, amikor ilyen címet adtam, annyit fűznék hozzá, hogy a cikkben található minden állítás igaz, minden adót befizetek (idén több, mint 9 millió forintot), folyamatosan támogatok új vállalkozásokat, és rengeteg ember köszönhet sokat a tevékenységemnek.

Úgyhogy tessék, itt van az igaz módja annak, hogy hogyan építettem 2017-ben, Magyarországon, önerőből, 24 évesen, 25 hónap alatt egy 5,000,000 Ft/hó-s vállalkozást, ami mostanra több ezer embernek tette jobbá az életét.

AZ ÉN VÁLLALKOZÁSOM

Én véletlenül kezdtem vállalkozni. Öt évvel ezelőtt csináltam valamit szorgalmasan, összeszedtem a tapasztalatokat, azokat megosztottam másokkal. Aztán elkezdtek kérdezni tőlem.

Egy idő után, amikor túl sokan akartak kávézni velem, akkor azt mondtam, hogy egyszer szívesen kávézok bárkivel ingyen, de aztán valamennyit fizessenek nekem.

Szépen lassan elkezdtek emelkedni az árak, és pár hónappal később egyértelmű volt, hogy erre üzletet kell építeni. Ez lett a Project Budapest.

A második fázis az volt, amikor rájöttem, hogy ha előadást szervezek, akkor nem kell 70-szer ugyanazt elmondanom.

Másfél évvel később pedig leesett, hogy ha online tréninget csinálok, akkor még termet se kell bérelni, időpontot se kell egyeztetni, hanem ha egy automatizált értékesítési folyamatot felállítok, akkor onnantól kezdve magától működik a dolog a világ végéig.

A TACIT az önfejlesztés praktikus oldalával foglalkozik. Szinte az összes önfejlesztő anyag mindset-ről szól: “gondolkozz így, hogy sikeres legyél”.

Napokig lehet beszélni így, és közben semmit nem kell mondani: “Adj hálát, írd le a céljaid, vizualizálj, és olvasd a sikerkönyveket”. Ez egy nagy semmi.

Mintha a Siker egy bálvány lenne, amihez a Siker papjain keresztül (a motivációs trénerek) imádkozni kell.

Ezért döntöttem úgy, hogy én konkrét metódusokat gyűjtök, konkrét kutatásokat idézek (amik nem akadémiai jellegűek, hanem a hétköznapi életben is használhatóak), és konkrét esettanulmányokat készítek arról, hogy mi működött nekem.

Nézd meg az alábbi anyagokat néhány példáért:

Az egész munkásságom arra épül, hogy az élet ok-okozati összefüggések sorozata, és ha jobban megértjük ezeket, akkor a magunk javára fordíthatjuk a folyamatot.

Miért halogatunk? Megvan a tudományosan bizonyítható oka, és ha megértjük, hogy az agyunk miért reagál így, akkor elébe is mehetünk.

Hogyan építs egy egyszerű, de profitábilis vállalkozást? Megvannak a megfelelő lépések, amiken végigmenve garantáltan eredményeket láthatsz.

Honnan jött a név?

Léteznek az explicit tudások, amiket át lehet adni szóban (pl történelem), és léteznek azok a tudások, amiket a befogadónak kell megértenie, tehát bár lehet segíteni az elsajáításukban, de komoly munkát igényel a befogadó részéről a tanulás.

Ezek a tacit tudások (pl: motiváció, kommunikáció, produktivitás).

Én annó (és most is) úgy gondolom, hogy a tacit tudások adnak előnyt az életben, ezért épült az egész munkásságom mindig gyakorlatias tippekre, amiket munkába lehet tenni, és ennek a következményekét sajátítják el az emberek a tacit tudásokat.

Igazából a vállalkozásom üzleti modellje mindig is nagyon egyszerű volt:
1, Igényes ingyenes tartalmat készítek Youtube-ra, olyan témákról, amik érdeklik az embereket az önfejlesztésen belül
2, Az emberek feliratkoznak az oldalamon további ingyenes anyagokért, és ezek automatikusan kimennek, mindenkinek egyénileg “csepegtetve”
3, Egy idő után felajánlok egy fizetős tréninget is, ami bővebb, több konkrétummal, több gyakorlati lépéssel bír, mint az ingyenes anyagok
Bár az ötlet egyszerű, de a megvalósítás azért elég nehéz. Mostanra csak Vimeo-n, ahol az oktató anyagokat tartom, 550 videó található. Youtube-on még 180, de ott vannak duplikáltak is, és átfedések is a Vimeo-val.
A TACIT 2 irányvonallal foglalkozik, az első az önfejlesztés, a második a vállalkozásindítás.

Az utóbbi másfél évben a vállalkozásindítás volt az elsődleges (a Marketing részben kifejtett okok miatt).

Ugyanaz történt, mint korábban: egyszerűen egy idő után már annyian kérdezgettek arról, hogy hogyan indultam el pénz nélkül a vállalkozásaimmal, és hogyan tanultam meg magamtól mindent, ami kell a felépítéshez, hogy csináltam egy tréninget a vállalkozásindításról.

Az önfejlesztéssel foglalkozó ág most teljesen automatizálva van, mivel ott egyelőre úgy érzem, hogy elmondtam, amit el lehetett, és nem igényel annyi egyéni megoldást, mint a vállalkozásindítás – a cikk későbbi részében részletesebben írok az automatizálásról.

A fenti kép felső sorában az ingyenes anyagok láthatóak, amik szerintem minden tanácsadói vállalkozásnak az alapját kell, hogy képezzék.

Ezek nagyon fontos szerepet töltenek be, mert ezek hozzák be az érdeklődőket, ezek mutatják be a tevékenységemet.

Mindig igyekszem örökzöld anyagokat készíteni, hogy ne a tartalomkészítéssel teljenek a napjaim. Ezek mindig aktuálisak lesznek, és 1 év múlva is épp úgy érdemes lesz végigolvasnia/néznie valakinek, aki csak akkor találkozik a munkásságommal.

Az én ideális közönségem nem a felszínt akarja kapargatni, hanem a tömör, cselekedhető infót szeretne.

Ha van például 10 kiváló cikkem, és 10 kiváló videóm, amiket hetekbe tellett elkészíteni, annak a feldolgozása már elég bizalmat fog kialakítani, hogy valaki befektessen egy fizetős termékembe is, amiben még több infót dolgoz fel tőlem.

Ezért szeretek ezekre úgy gondolni, mint pillérekre a vállalkozás homlokzatán. Ez tartja össze az egészet, ez adja az első benyomást.

Ez a másfél éves videó most is havi 400 embernek ad betekintést az általam képviselt gondolkodásmódba – A 13 perces átlagos nézettség hihetetlen soknak számít, ha összetettebb témákról van szó.

Ami szerintem a legérdekesebb az én példámban, az a folyamatos elköteleződés a fejlődés és fejlesztés mellett.

Az egész cikk arról fog szólni, hogy ez mennyire kifizetődőnek bizonyult, mennyire más így vállalkozni, mint általában képzelik az emberek, és pontosan hogyan néz ki egy vállalkozás, ha folyamatos fejlődési pályán van.

Ha megálltam volna másfél éve, amikor már minden kényelmes volt, akkor most havi 4M Ft-ot veszítenék, ennyi bevétel esne ki. Az szerintem elég rossz lenne például.

Bizonyára te sem szeretnél leragadni, úgyhogy vágjunk bele!

A PROFITABILITÁS MŰVÉSZETE

A vállalkozás építése közben folyamatosan láttam azt, hogy épp úgy ki tudtam szolgálni a vásárlókat, amikor havi 500e jött be, mint amikor tízszer annyi.

Tehát egyértelműen nagyon értékes dolog volt azon gondolkozni, hogy hogyan tudom növelni a vállalkozásom hatékonyságát és eredményességét.

Sajnos nagyon sok vállalkozás nem gondolkozik azon, hogy hogyan lehetne növelni a bevétel és kiadás különbségét – ez lenne a profit, ugye.
Nem tudom, hogy hogy gondolhatja valaki 2017-ben, hogy egy vállalkozás sikerét az árbevétel, a bevont kockázati tőke, vagy az alkalmazottak száma jelenti, én a profitot tekintem az eredményesség mércéjének, azzal lehet a legkönnyebben fizetni a boltban.

És rengeteg kombinálás és munka után elmondhatom azt, hogy a TACIT sok tekintetben példátlanul profitábilis lett.

Nekem nincsenek üzlettársaim, nincsenek alkalmazottaim, ezért nem kell irodát bérelnem, a szellemi termékemet adom el, a forgalom döntő többsége ingyenes forrásból jön (köszönhetően a rengeteg elérhető anyagnak), és a munka jelentős részét automatizáltam korábban.

Egy tisztán digitális vállalkozásról van szó, amihez én kellek, és havi 100e Ft-nyi szoftver.

Emiatt természetesen egy nagyon szerencsés helyzetben vagyok, ezt sokszor említem, hiszen nyilván nem minden vállalkozást lehet csak ennyivel üzemeltetni. Ugyanakkor ez nagyon messze nem egyedülálló helyzet, és túl sok vállalkozónak kifolyik a pénz a kezei közül.

Gondolkozz el rajta, hogy nem lehet, hogy pénzzel próbálsz problémákat megoldani a vállalkozásban? Tényleg kell üzlettárs, alkalmazott, vagy iroda? Nem lehetne jobb rendszerekkel, áthidaló megoldásokkal pótolni ezt?

Sok vállalkozásnál kell persze, de fontos, hogy ezt csak akkor engedheted meg magadnak, ha ki is tudod fizetni őket – és ahhoz profit kell.

Megélhetést biztosítani nagyszerű dolog, de mindenkinek jobb, ha a vállalkozás nem csak a költségeket termeli ki.

A költségek csökkentése a konzervatív, hagyományos módszer, de az igazán nagy előrelépések akkor történnek, ha üzleti modell szintjén kezdünk el aktívan dolgozni az eredményesség fokozásán.

A Profitabilitás Művészete egy olyan könyv, ami azért maradt le a 30-as olvasólistámról, mert szerintem ahhoz, hogy valaki hasznát lássa, ahhoz már egy igen komoly megértése kell az üzletnek.

A teljes megértéshez kell sok gyakorlati tapasztalat, és sok elkövetett hiba, sok olyan millió, amit megkereshettél volna, de nem tetted, mert nem figyeltél eléggé a profitra.

Lényegében a könyv fő felütése, hogy a legtöbb vállalkozás nem gondolkozik eleget a profiton, pedig bizonyos megoldások segítségével bizonyíthatóan és kiszámíthatóan javítani lehet a profitabilitást. Ennek van egy tudománya tehát.

23 “profit modell” van leírva benne, amik eltérő módokon tudnak profitot termelni egy vállalkozásnak. Ezek némelyike magától értetődő (ha befutott márkád van, akkor nagyobb lesz a profitod), néhány pedig kevésbé (a slágertermékek fejlesztése, és promótálása).

Elég büszke vagyok arra, hogy mostanra majdnem mindegyiket sikerült aktívan alkalmaznom a vállalkozásomban (ami kimaradt az egyszerűen nem vonatkoztatható az én tevékenységemre).

Gondolkoztam rajta, hogy megosszam-e a pontos megoldásokat, hogy melyik profitmodellt pontosan hogyan építettem ki, de nekem is azért működött a könyv, mert folyamatosan gondolkoztam rajta, hogy hogyan lehet az ÉN vállalkozásomban alkalmazni.

Ezt a munkát tehát nem lehet megspórolni, úgy kell kinyerni a sorokból. Azért hogy egy elképzelésetek legyen 4 példát (amik szerintem praktikusak és könnyen érthetőek) kiemeltem alább:

Szó szerint tízmilliókat kerestem ezen csak az elmúlt 2 évben, és ha használom tovább ezt a tudást (vagy eladom másnak), akkor ez még gyors tempóban nőni is fog.

Mivel az a veszély nem fenyeget, hogy ezt hirtelen mindenki megérti, jó eséllyel az életem végéig hasznos és értékes lesz.

AUTOMATIZÁLÁS

Az egyik vállalkozói kult-könyv a V-Mítosz, aminek az egyik fő felütése, hogy a vállalkozásON, és nem a vállalkozásBAN kell dolgoznod.

Ez nagyon fontos, és igaz állítás, a legtöbb vállalkozó azért ragad meg egy szinten, mert nem veszi ezt figyelembe. Pedig ma tényleg elképesztő lehetőségek vannak erre.

A legtisztábban megfigyelhető példa a vállalkozás fejlesztésére az ismétlődő feladatok automatizálása. Semmi ok nincs arra, hogy te végezd a lélekrabló, unalmas munkát, ami elszívja az erőt a fejlődéstől.

Abszolút lehet “örökmozgó” alkatrészeket készíteni (amik hónapról-hónapra sokkal több értéket teremtenek, mint amennyibe került megépíteni őket), és rengeteg dolgot ki lehet szervezni.

Például nyilván logikátlan lenne minden egyes új e-mail feliratkozómnak személyesen írni egy üdvözlőlevelet, vagy akár felvenni valakit, hogy ezt a munkát csinálja. Mégis egyértelműen profitábilis döntés megoldani ezt.

Szerencsére egy e-mail marketing szoftverrel nem csak az üdvözlőlevelet, de az utána következő 3 hónap e-mailjeinek a kiküldését is tudom automatizálni. Ráadásul már az első hetekben is bőven jönnek be vásárlások, amik fedezik a hirdetések árát.

Amit látsz a képen, az egy példa: A,B,C,D,E alkalmazottaknak az idejük X százaléka ismétlődő, unalmas feladatokkal telik (E-nek 70%, B-nek 20%).

Az automatizálás után drasztikusan lecsökkent, hogy mennyi időt kell ismétlődő feladatokkal tölteni (E munkája lényegében feleslegessé vált). Valós helyzetekben ennél sokkal nagyobb megtakarítások érhetőek el.

Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy a megtakarított idő teljes egészében fordítható a vállalkozás fejlesztésre.

Neked mennyi idő/energia megy el ismétlődő feladatokkal? Mennyivel jobb lenne, ha ez kreatív, előremutató feladatokra fordítódhatna, nem igaz?

Az automatizálásnak köszönhetően nekem nem morzsolódik szét az energiám a mindennapi üzemeltetéssel, folyamatosan tudok új anyagokat készíteni, fejleszteni a vállalkozást, képezni magam, és utazni (az elmúlt 18 hónapot 22 különböző országban töltöttem így).

De például minden bejövő kérdést, vagy levelet magam válaszolok meg, akár hétvégén, akár éjfélkor, ha úgy van, és nagyon sok hűséges vásárlót szereztem ezzel – mert az ügyfélkapcsolatokat NEM szabad automatizálni*.

*(Kivéve, ha valaki egy fizetős tréningnyi anyagot akar megkapni néhány levélváltásban, persze ingyen)

A vállalkozásomban még korán eldöntöttem, hogy nem fogok rendszeresen blogolni.

A tartalomkészítés nagyüzemben egy idő/energiaigényes, és főleg rohadt unalmas munka, ami kevés értéket teremt, mert dugig van az internet sorozatgyártott cikkekkel.

Én inkább úgy voltam vele, hogy nagyobb volumenű anyagokat készítek, amik a munkám melléktermékei (ezek a korábban említett pillérek az ingyenes anyagok között).

Ezt beletettem az e-mail automatikámba is, és a mai napig sokan végigolvassák, tehát a feliratkozóim első benyomása az oldalamról az, hogy itt folyamatosan új és hasznos tippeket kapnak, ezért pedig nekem a kisujjamat se kell mozdítanom.

Vagy például korán rájöttem, hogy mindössze néhány stratégikusan elkészített videó nagyok sok közönséget tud behozni ingyen, mivel a Youtube keresőként és tartalomajánlóként is működik.

Egy videó elkészítése “automatizálta” a forgalomszerzést. Mások azért, hogy ugyanezt elérjék folyamatosan új tartalmat kénytelenek készíteni, azt megosztogatják, stb… (persze hozzá kell tenni, hogy ilyen videókat készíteni nehéz – sokaknak a videózás teljesen felesleges erőlködés).

Később rájöttem, hogy a bevételem 90%+-a olyan ajánlatokból jön, amikről az emberek a leírásuk alapján döntenek, hogy megvásárolják-e (tehát nem személyre szabott tanácsadás, hanem egy előre elkészített ajánlat).

Ha a leírást jobbá teszem, akkor “automatizáltam” az eladási folyamat jelentős részét. Mások ezért hívásokat bonyolítanak, kifogásokat kezelnek, stb…

Ezek nem klasszikus automatizálási megoldások.

Én mindig arra törekszem, hogy egy korábbi erőfeszítés értéket termeljen nekem a jelenben és a jövőben, mert így lehet lépésről-lépésre építkezni.

Szerintem a legtöbbet viszont az e-mail marketingből lehet tanulni, nem csak automatizálás terén, hanem hogy a vállalkozó tudjon folyamatokban gondolkozni, elképzelje a “vásárlói utat”, amin végigmennek a kliensek.

Például érdemes készíteni egy üdvözlő automatikát – miután valaki letölt tőled egy csalit (PDF-et, kupont, akármit), nem számíthatsz arra, hogy mostantól kezdve figyelni is fog rád automatikusan.

Be kell mutatni a tevékenységedet (ez független attól, hogy milyen vállalkozásról beszélünk), meg kell mutatni, hogy hogyan tudsz segíteni problémákat megoldani, és példákat mutatni a munkádról.

Számomra érthetetlen, hogy a legtöbb vállalkozás miért nem foglalkozik azzal, hogy kialakítsák a lehető legjobb első benyomást az új látogatóknál, ha egyszer az egészet lehet automatizálni.

A fenti képen az üdvözlő automatikám végét látod, egészen pontosan a technikai részét, ahogy kinéz az e-mail szoftveren belül.

Az egész arra épül, hogy minden feliratkozó máshogy cselekszik, és ennek megfelelően eltérő leveleket is kell kapnia.

Nyilván nem tudjuk monitorozni, és manuálisan állítgatni, hogy ki mit vett meg, milyen téma felé érdeklődik, de szerencsére nem is kell, mert szabályokat tudunk kialakítani rá.

Ez a viselkedés alapú e-mail marketing.

Ha valaki nem nyit meg egy e-mailt, akkor automatikusan kap emlékeztetőt. Ha megnyitja az eredeti e-mailt, akkor zavartalanul mennek tovább a dolgok.

Az automatika az első hét végén felajánl egy olcsó tréninget.

Ha valaki megveszi azt, akkor nem kap több emlékeztetőt róla, hanem elindul egy másik automatika, ami segíti az anyag feldolgozását.

Ha valaki nem veszi meg a tréninget, akkor automatikusan elkezdi forszírozni az automatika, hogy márpedig jó döntés lenne befektetni.

Mindenképpen úgy van megoldva, hogy új és új szekvenciák indulnak el, tehát a körhinta 0/24/365 forog, 3 hónapra előre megírva.

Mindezt nehéz kitalálni, hogy pontosan mi után mi történjen, az összes HA/AKKOR jellegű elágazást kitalálni, megírni az összes e-mailt, utána pedig kijavítani az óhatatlanul felmerülő hibákat, de így tanul meg az ember rendszerekben gondolkozni.

Aki 2018-ban normális üzletet akar, kell hogy legyenek automatizálási megoldásai.

Kézzel csinálni az egészet képtelenség, és ha nincs megoldva, a vállalkozás súlyos összegektől esik el, ami pedig mind PROFIT lenne (hiszen a forgalom ára mindenképp ki van fizetve, és az e-mail utánkövetésnek nincs költsége).

Amit látsz a képen, az egy példa: A,B,C,D,E alkalmazottaknak az idejük X százaléka ismétlődő, unalmas feladatokkal telik (E-nek 70%, B-nek 20%).

Az automatizálás után drasztikusan lecsökkent, hogy mennyi időt kell ismétlődő feladatokkal tölteni (E munkája lényegében feleslegessé vált). Valós helyzetekben ennél sokkal nagyobb megtakarítások érhetőek el.

Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy a megtakarított idő teljes egészében fordítható a vállalkozás fejlesztésre.

Neked mennyi idő/energia megy el ismétlődő feladatokkal? Mennyivel jobb lenne, ha ez kreatív, előremutató feladatokra fordítódhatna, nem igaz?

Az automatizálásnak köszönhetően nekem nem morzsolódik szét az energiám a mindennapi üzemeltetéssel, folyamatosan tudok új anyagokat készíteni, fejleszteni a vállalkozást, képezni magam, és utazni (az elmúlt 18 hónapot 22 különböző országban töltöttem így).

De például minden bejövő kérdést, vagy levelet magam válaszolok meg, akár hétvégén, akár éjfélkor, ha úgy van, és nagyon sok hűséges vásárlót szereztem ezzel – mert az ügyfélkapcsolatokat NEM szabad automatizálni*.

*(Kivéve, ha valaki egy fizetős tréningnyi anyagot akar megkapni néhány levélváltásban, persze ingyen)

A vállalkozásomban még korán eldöntöttem, hogy nem fogok rendszeresen blogolni.

A tartalomkészítés nagyüzemben egy idő/energiaigényes, és főleg rohadt unalmas munka, ami kevés értéket teremt, mert dugig van az internet sorozatgyártott cikkekkel.

Én inkább úgy voltam vele, hogy nagyobb volumenű anyagokat készítek, amik a munkám melléktermékei (ezek a korábban említett pillérek az ingyenes anyagok között).

Ezt beletettem az e-mail automatikámba is, és a mai napig sokan végigolvassák, tehát a feliratkozóim első benyomása az oldalamról az, hogy itt folyamatosan új és hasznos tippeket kapnak, ezért pedig nekem a kisujjamat se kell mozdítanom.

Vagy például korán rájöttem, hogy mindössze néhány stratégikusan elkészített videó nagyok sok közönséget tud behozni ingyen, mivel a Youtube keresőként és tartalomajánlóként is működik.

Egy videó elkészítése “automatizálta” a forgalomszerzést. Mások azért, hogy ugyanezt elérjék folyamatosan új tartalmat kénytelenek készíteni, azt megosztogatják, stb… (persze hozzá kell tenni, hogy ilyen videókat készíteni nehéz – sokaknak a videózás teljesen felesleges erőlködés).

Később rájöttem, hogy a bevételem 90%+-a olyan ajánlatokból jön, amikről az emberek a leírásuk alapján döntenek, hogy megvásárolják-e (tehát nem személyre szabott tanácsadás, hanem egy előre elkészített ajánlat).

Ha a leírást jobbá teszem, akkor “automatizáltam” az eladási folyamat jelentős részét. Mások ezért hívásokat bonyolítanak, kifogásokat kezelnek, stb…

Ezek nem klasszikus automatizálási megoldások.

Én mindig arra törekszem, hogy egy korábbi erőfeszítés értéket termeljen nekem a jelenben és a jövőben, mert így lehet lépésről-lépésre építkezni.

Szerintem a legtöbbet viszont az e-mail marketingből lehet tanulni, nem csak automatizálás terén, hanem hogy a vállalkozó tudjon folyamatokban gondolkozni, elképzelje a “vásárlói utat”, amin végigmennek a kliensek.

Például érdemes készíteni egy üdvözlő automatikát – miután valaki letölt tőled egy csalit (PDF-et, kupont, akármit), nem számíthatsz arra, hogy mostantól kezdve figyelni is fog rád automatikusan.

Be kell mutatni a tevékenységedet (ez független attól, hogy milyen vállalkozásról beszélünk), meg kell mutatni, hogy hogyan tudsz segíteni problémákat megoldani, és példákat mutatni a munkádról.

Számomra érthetetlen, hogy a legtöbb vállalkozás miért nem foglalkozik azzal, hogy kialakítsák a lehető legjobb első benyomást az új látogatóknál, ha egyszer az egészet lehet automatizálni.

A fenti képen az üdvözlő automatikám végét látod, egészen pontosan a technikai részét, ahogy kinéz az e-mail szoftveren belül.

Az egész arra épül, hogy minden feliratkozó máshogy cselekszik, és ennek megfelelően eltérő leveleket is kell kapnia.

Nyilván nem tudjuk monitorozni, és manuálisan állítgatni, hogy ki mit vett meg, milyen téma felé érdeklődik, de szerencsére nem is kell, mert szabályokat tudunk kialakítani rá.

Ez a viselkedés alapú e-mail marketing.

Ha valaki nem nyit meg egy e-mailt, akkor automatikusan kap emlékeztetőt. Ha megnyitja az eredeti e-mailt, akkor zavartalanul mennek tovább a dolgok.

Az automatika az első hét végén felajánl egy olcsó tréninget.

Ha valaki megveszi azt, akkor nem kap több emlékeztetőt róla, hanem elindul egy másik automatika, ami segíti az anyag feldolgozását.

Ha valaki nem veszi meg a tréninget, akkor automatikusan elkezdi forszírozni az automatika, hogy márpedig jó döntés lenne befektetni.

Mindenképpen úgy van megoldva, hogy új és új szekvenciák indulnak el, tehát a körhinta 0/24/365 forog, 3 hónapra előre megírva.

Mindezt nehéz kitalálni, hogy pontosan mi után mi történjen, az összes HA/AKKOR jellegű elágazást kitalálni, megírni az összes e-mailt, utána pedig kijavítani az óhatatlanul felmerülő hibákat, de így tanul meg az ember rendszerekben gondolkozni.

Aki 2018-ban normális üzletet akar, kell hogy legyenek automatizálási megoldásai.

Kézzel csinálni az egészet képtelenség, és ha nincs megoldva, a vállalkozás súlyos összegektől esik el, ami pedig mind PROFIT lenne (hiszen a forgalom ára mindenképp ki van fizetve, és az e-mail utánkövetésnek nincs költsége).

MARKETING

A marketing egy nagyon egyszerű dolog. Market – ing.

A terméked megfeleltetése a piac elvárásainak.

Én teljes mértékben egyetértek azzal, amit Jay Abraham mond, vagyis ha valaki hisz abban, hogy a terméke jobbá teszi a kliensei életét, akkor kutya kötelessége mindent megtenni, hogy minél több ember megvegye.

Azt pedig régóta látom, hogy ha jó tanácsot adok, azzal meg tudom változtatni a klienseim egész hátralévő életét.

Erre egy jó példa a 100 000 000 forintos döntés, ahol arról az egyszerű ötletről mesélek, hogy ha alkalmazotti munka helyett egyéni vállalkozóként csinálsz egy szolgáltatás jellegű tevékenységet, akkor ugyanazzal a munkával az életed folyamán 100 000 000 forinttal többet fogsz keresni, egyszerűen az adókülönbség miatt.

Vagy itt egy bejegyzés, amiben röviden leírom, hogy fiatalként igazán nagy hülyeség azt csinálni, amit a befektetésekkel kapcsolatos guruk mondanak – a jövedelem építése sokkal fontosabb, mint a megtakarítás vagy a befektetések. Szerintem nagyon sok fiatal maga helyett csak a bankárokat teszi gazdaggá a megtakarításaival.

Nyilván súlyos túlzás lenne azt állítani, hogy leírok pár sort, és azt mondom, hogy “héé, most ezzel megtripláztam az életedben elérhető eredményeket”.

De a lehetőség megvan erre. Ha valaki betartja ezeket, akkor pontosan ez fog történni, és könnyen lehet, hogy máshogy nem jutott volna el hozzá a gondolat.

Ezért megtanultam eladni, és ha jót akarsz a klienseidnek, akkor te is ezt teszed. Ez nem pónisimogatás, hogy aki szeretné, az jöjjön vásárolni, mert ez nem terv, így nem lehet növekedni.

Ahogy a cikk elején említettem, a TACIT első hónapjai csalódást okoztak. Ez azért volt, mert abból indultam ki, hogy ÉN mit akarok csinálni.

Amit én akartam, az az én elképzelésem volt arról, ami a tejjel-mézzel folyó Kánaán egy önfejlesztésben érdekelt ember számára. Csakhogy rá kellett jönnöm, hogy az emberek nem foglalkoznak “csak úgy” önfejlesztéssel.

Keveseknek aktuális kérdés az, hogy csak önmagában az önfejlesztés miatt érdeklődjön a munkásságom felé.

Nekem az önfejlesztés a végcél volt, de a közönségemnek az eszköz a végcéljaikhoz. És mivel nem tettem tisztává, hogy miért érdemes foglalkozni az önfejlesztéssel, ezért nem foglalkoztak vele.

Az embereket alapvetően 4 dolog érdekli, ezekre mindig rengeteg pénzt fognak költeni:

-több pénz

-több státusz mások szemében

-vonzónak lenni

-jobb egészség

Ez persze túlegyszerűsítés, de mondjuk úgy, hogy az üzletben hasznos ezzel az egyszerűsítéssel élni.

Tehát mindig azon kell gondolkoznod, hogy bármit is árulsz, hogyan tudod kiemelni azokat a tulajdonságait, amik a fentieket lehetővé teszik.

Nekem is rá kellet jönnöm, hogy az önfejlesztés általánosságban önmagában még egyiket sem eredményezi. A vállalkozásindítás az első 3-at egyértelműen.

Ez lényegében az ősrégi marketinglecke, ami nekem csak későn esett le – az emberek úgy nézik a termékeidet/ajánlataidat, hogy folyamatosan azt kérdezgetik maguktól, hogy “NEKEM MI VAN BENNE?”

Senkit se érdekel, hogy a saját tervezésű ékszereid milyen sok munkát igényeltek, és hogy egyedülállóak. Az érdekli őket, hogy elismerést kapnak-e a barátaiktól, és felkeltik-e a másik nem figyelmét.

Ezért van az, hogy primitív, Teleshopos termékek óriási sikert érnek el, míg kiváló termékek elbuknak.

Mit jelent ez a számotokra?

Mindig olyan ajánlatokat dolgozzatok ki, amit könnyű eladni, és olyan vállalkozást indítsatok, amire van igény.

Például kutyakaját árulni nem jó ötlet, mert teljesen közönséges termék, amire nem lehet profitot tenni. Árulj kutyajátékokat inkább iszonyatos nagy profittal, és a profit egy részét add egy kutyamenhelynek, amikor már megteheted, mindenki jobban jár.

Felesleges elkezdeni marketingtanácsadást eladni kezdetben, mert az egy elvont dolog. A chatbotok most nagyon népszerűek, sok olyan ember akar ilyet, aki ideális vásárló, és ezt az ajánlatot könnyű eladni (utána tehetsz javaslatokat már a meglévő marketingmegoldásokra is).

Nagyon komoly nehézségeket szenvedhetsz, hogy eladj egy rossz terméket, amit nem akarnak megvenni, vagy vígan hasíthatsz egy olyan ajánlattal, amit akarnak a vásárlók.

FÁZISOK

A legfontosabb dolog egy vállalkozásban, hogy lássuk, hogy a siker fázisokból fog állni.

Teljesen felesleges nagy bevételi elvárásokkal belevágni, amikor még rengeteg mindent kell megtanulni az építkezéshez. Teljesen felesleges tömött sorokat várni a kasszánál, amikor még az ügyfélszerzésünk az útkeresés fázisában van.

A siker ok-okozat kérdése, és nincs alapunk eredményeket várni, amíg az okok nincsenek a helyükön. Ahogy az egyik kedvenc mondásom tartja: A valósággal nem érdemes vitatkozni, mert mindig neki lesz igaza.

Ez az, amivel én is szembesültem a TACIT indulásakor. Én elképzeltem valamit, hogy jól fog működni, de a valóság más volt. Ez nem egy probléma, csak több feladat van az ember előtt, mint eredetileg gondoltam.

Pontosan emiatt a fázis jelleg miatt javaslom, hogy olyan vállalkozást indítsatok, ami kicsiben is működik.

Ha én el tudok adni 10 helyet egy előadásra, az már egy bizonyíték, hogy 10 embernek sikerült megragadni a figyelmét, és megszerezni a bizalmát, tehát gondolkozhatok azon, hogy:

-több forgalomra van-e szükség? (több emberből szerzek több vásárlót)

-jobb ajánlatra van-e szükség? (ugyanabból a közönségből több embert érdekel – nekem ez a preferált megoldás)

-vagy a marketingmegoldáson kell változtatni (ugyanakkora közönség, ugyanaz az ajánlat, de több marketing – ez a legkevésbé célszerű szerintem)

Tehát lehetséges gyors és olcsó teszteket csinálni, amiknek a következtetéseit napokon belül le lehet vonni, és kicsi eredmények mindenképp jönnek, ami fenntartja a motivációt.

Ezzel szemben, ha mondjuk nagyvállalatoknak akarsz szoftvert eladni, az semmiképpen nem működik kicsiben. Vagy működik, és akkor nagyon jól, vagy egyáltalán nem működik, de gőzöd sincs, hogy miért (hadd ne említsem meg, hogy az arány kb 1/10000).

A fent leírt az úgynevezett “Customer Development Model” nagyon egyszerűen összefoglalva.

Emlékszem Steve Blank Startup Owner’s Manual-ját olvasva egy kicsit olyan érzésem van, mintha csalnék, mert ha ezt valaki megérti, és munkába tudja tenni (ami nehéz feladat), akkor kb garantáltan lesz egy jól menő vállalkozása.

Nem tudsz egy éven belül mindent megtanulni és milliókat is keresni, alkalmazottból hipp-hopp, passzív jövedelemből élő mágnássá változni.

Az első időszak arról szól, hogy mindent megtanulj, ami később alkalmassá tesz egy vállalkozás működtetésére. Teljesen felesleges tehát anyagi elvárásokat támasztani eleinte, mert a dolgok nem így működnek.

De érthető, hogy az emberek “gyors győzelmeket” akarnak, ezért is gyorsítom fel a tréningemen a tanulási folyamatot, hogy az már önmagában sikerélménynek számít.

Nagyon sok különbség van aközött, hogy valamit 3 vagy 12 hónap alatt tanulsz meg. 3 hónap esetén a tanulás egy fantasztikus sikerélmény, 12 alatt meg idegesítően lassú, nyűgös folyamat.

Utána is mindig próbálom szabályozni, hogy mire számíthatnak, mit szabad elvárni, és mire érdemes koncentrálni az adott időszakban.

Ha valaki nem veszi figyelembe ezeket a fázisokat, akkor vagy elakad és feladja, vagy pedig az következik be, amit úgy hívunk, hogy “menet közben lovat patkolás”.

Már elindultál egy irányba, ami látod, hogy nem jó, de annyira sok mindent kell csinálni egyszerre, hogy benne ragadtál a mókuskerékben.

És bár teljesen egyértelmű, hogy nagyon alacsony hatékonysággal működnek a dolgok, nem tudsz megállni újragondolni, mert azért valahogy megélsz belőle. Egy újraszervezés esetén hónapokra kiesne a bevételed, amit viszont nem engedhetsz meg magadnak.

A legtöbb magyar kényszervállalkozó ezt a hibát követi el. Érdemes megspórolni ezt a hibát alapos felkészüléssel.

Szerintem a legértékesebb dolog, amit meg tudok osztani, az a saját esetem, 3 fázison keresztül bemutatva (ahogy korábban említettem, van egy tanulási fázis az, de nekem az még az első vállalkozásomban lejátszódott).

Én a TACIT-al némi előnyben voltam, mivel az első vállalkozásom nagyon hasonló volt, így rengeteg tapasztalatot újra tudtam hasznosítani, és volt már közönségem. Így is sokat kellett keresni az utat, ami végül eredményesnek bizonyult.

Azt várhatod, hogy ez a fázis 12-18 hónapig könnyedén eltarthat. Nekem, mivel volt tapasztalatom, és rengeteget dolgoztam rajta, ezért csak 6 hónap volt (2015 szeptember – 2016 február).

A TACIT indulását 3 hónap készülődés előzte meg, ami alatt senkinek nem beszéltem róla. Elképzeltem, hogy mit akarok csinálni: feliratkozásos modell, gamification, MINDEN, ami önfejlesztés, és persze idővel nője ki magát az egész egy platformmá.

4 hónappal később láttam, hogy az üzleti modell ebben a formában fenntarthatatlan – azok a dolgok, amiket elképzeltem, semmit nem adnak hozzá a vállalkozáshoz, sőt visszafogják a tartós növekedést.

Szóval visszaültem a tervezőasztalhoz, és 2 hónap alatt újradolgoztam az egészet. Kidobtam egy csomó olyan dolgot, ami az én fejemben jól hangzott, csak a piacot nem érdekelte.

Elkezdtem gyors teszteket csinálni, hogy mi működik (erre volt példa a Rituálé Rendszer minitréning, amivel azt teszteltem le, hogy vajon külön egy produktivitási tréning jól futna-e).

Újrakészítettem az e-mail automatikáimat, hogy azok a témák kerüljenek előtérbe, ami a közönséget érdeklik.

A legfontosabb dolog, amit kiemelnék, hogy az útkeresés alatt teljesen felesleges a tökéletességre törekedni, mert amit te tökéletesnek képzelsz el, az jó eséllyel úgyis csúnyán pofára esik a valóságban, és mindenképpen változtatásokat kell majd eszközölni.

Érdemes minél korábban elkezdeni, egy olyan üzleti modellel, ami kicsiben is működik, és NAGYON odafigyelni arra, hogy mik a vásárlói igények, és azzal összhangban javítani a megoldásaidon.

Fel kell készülni arra, hogy lehet TELJESEN újra kell építeni az oldaladat/tevékenységedet.

Az első fázis célja, hogy megtanulj eladni, és találj egy megbízható értékesítési csatornát. Ez globális igazság bármilyen üzleti modell esetén. NEM az a cél, hogy rengeteg eladást generálj.

Ha ezt nem tartod szem előtt, akkor rossz várakozásokkal vágsz bele, csalódni fogsz, és jó eséllyel feladod.

Sajnos többször láttam ezt, mint szerettem volna, de akkor is mindig a helytelen várakozások okozták – ha azt akarod, hogy azonnal működjön/heti 2 órát vagy hajlandó beletenni/csak azért csinálod, hogy pénzt keress, akkor el kell könyvelned, hogy ez a valóságban máshogy működik.

Az Építkezés fázis az én esetemben 5 hónapot vett igénybe (2016 március – 2016 július).

Ez alatt az idő alatt 3 új nagy tréninget, 3 kb 1 órás minitréninget, és egy könyvet hoztam ki (ezek lettek előkészítve az előző fázisban említett 2 hónap alatt). Mellette az első vállalkozásomban üzemeltettem folyamatosan.

Volt már néhány megbízható ügyfélszerzési csatornám – itt volt az ideje kiaknázni őket.

Ebben az időszakban már konzisztensen 1m forint feletti bevételre tudtam számítani (ez a Gyorsítósáv tréninggel gyorsan tovább is növekedett), de ahogy a fentiek alapján el tudjátok képzelni iszonyatosan sokat is dolgoztam érte.

Az építkezés fázis lényege, hogy miután az előző fázisban bizonyítottad, hogy tudsz eladni, most elkezdesz eladni. Sokat.

Új termékeket vezetsz be, új rendszereket építesz, új promóciókat találsz ki, új embereknek mutatod meg a vállalkozásodat.

Ezt a fázist külön kell kezelni az elsőtől. Ha egyszerre próbálod csinálni a kettőt, vagy elkötelezed magad egy rossz megoldás mellett (rossz ügyfélszerzés/üzleti modell), vagy masszívan túlterheled magad, mert túl sok labdával zsonglőrködsz.

Az én megoldásom is az volt, hogy rengeteg energiát vágtam a problémához, és folyamatosan tanultam (emlékszem júniusban, amikor “szünetem” volt, 80 órányi marketingtréninget dolgoztam fel 1 hónap alatt).

De ahogy el tudjátok képzelni, ez a munka iszonyatosan intenzív volt, viszont végre láttam összeérni a szálakat, és akkor már kristálytisztán láttam, hogy hogyan fognak működni a dolgok.

Nem tudom leírni, hogy ez mennyire motiváló és felemelő érzés volt.

Ilyenkor már az ember a korábbi eredmények gyümölcsét élvezi.

Ez nem feltétlen passzív jövedelmet jelent, de mondjuk ha én az első fázisban megismertem valakit, és folyamatosan küldtem neki értékes anyagokat, akkor a harmadik fázisra “beérett” a kapcsolatunk annyira, hogy ha eléteszek egy új ajánlatot, akkor jó eséllyel megveszi.

Nem teljesen passzív, de sokkal kevesebb erőbefektetéssel is jobb eredményeket kapsz.

Tanácsadásnál ez azt jelenti, hogy jó ügyfélkapcsolataid vannak, e-kereskedelemben azt, hogy kialakult egy márkád és a vásárlók rád gondolnak először, ha valamit venni akarnak.

A profit az egekbe szökik, pedig kevesebbet dolgozol, mert minden folyamatra van egy rendszer, minden problémához megvan tudásod. Amíg korábban győzködni kellett az embereket, most már csak elérhetővé kell tenni a terméket.

Ebben a fázisban 2 probléma képzelhető el, és inkább ezekről szeretnék beszélni, mint a sikeres promóciókról, meg arról, hogy milyen jó, amikor minden terv szerint alakul.

Miért? Hogy lenne ez igazságos? Hogy igazságos egy mentős vagy háziorvos fizetésének a 3-5-10-20-szorosát keresni?

Nekem ez úgy jelentkezett, hogy a belemet is kidolgoztam, hogy igazolva érezzem a megkeresett pénzt.

Időbe tellett hozzászokni, hogy nincs értelme az összehasonlítgatásnak bárkinek a fizetésével, mert TOTÁLISAN más alapokon működik a bevételünk.

De még mindig nem szoktam meg teljesen (és soha nem fogom), ezért van az, hogy továbbra is rengeteg energiát és pénzt forgatok mások sikerébe.

A folyamatos fejlődést, a kemény munkát, az elvei újravizsgálását. Csábító dolog a seggére verni a pénznek, vagy hónapokig csak nézni ki a fejedből, ha megteheted.

Ez az a probléma, amit szerencsére én úgy gondolom, hogy kiválóan kezeltem.

Ugye az első Gyorsítósáv után készítettem 2 darab 21 napos videósorozatot nagy pénznyereményekkel, jobb videókat kezdtem készíteni, sőt újrakészítettem az egész tréninget.

Mivel több tucat különböző piacon segítettem embereknek vállalkozást indítani, ezért rengeteget kellett tanulnom, hogy milyen működő megoldások vannak, és hogyan lehet azokat a gyakorlatban felépíteni.

Most pedig végtelenszer jobb vállalkozó vagyok, mint ennek a fázisnak a kezdetén. De sajnos sok más embernél látom, hogy pont akkor kezdik el kiereszteni a gőzt, amikor már egyben vannak a dolgok, és visszaesnek.

MUNKA, MUNKA, MUNKA

Senki nem ér el ilyen eredményeket anélkül, hogy áldozatokat hozna. Az a baj, hogy túl sok ember célkitűzés néven az álmodozást érti.

Nézd: folyamatosan alábecsüljük, hogy mennyi munka lesz egy célt elérni.

A legtöbb ember kitalál egy célt, kitalál egy bizonyos munkamennyiséget, hogy vajon mennyi idő/energia lesz elérni, ezt MINDIG ALÁBECSÜLIK, és amikor beleteszi az adott munkamennyiséget sajnálattal tapasztalja, hogy nem valósult meg a cél.

És akkor feladják.

Én addig dolgoztam, amíg el nem értem a céljaim. A TACIT első 6 hónapja csalódás volt az én várakozásaimhoz képest.

Én elképzeltem valamit, és nem működött, pedig már akkor is sokszorosát tettem bele energia szintjén, mint amit vártam, és negyedannyi eredményt kaptam.

De addig dolgoztam, amíg működni nem kezdett.

Ha fiatal vagy, ne legyen büdös a munka, mert most állítod be az életed egy fejlődési pályára. Az én vállalkozásomban hosszú ideig nem volt igazolva a befektetett energia.

Úgy értem sokkal kényelmesebben is kereshettem volna ugyanannyit a diplomámmal.

És a legtöbben érthetetlennek tartották, hogy miért ezt csinálom akkor.

Az összes ember, akire felnézel, éveken keresztül lemondott sok mindenről, hogy ott tartson, amit te most becsülsz benne. Nincs olyan, hogy valaki felül a SikerVonatra™, a batyujában a SikerTérképpel™, meg a hamuban sült SikerPogácsával™, és amikor leszáll, akkor hirtelen sikeres lesz.

Bár ez csak egy példa, de szerintem jól ábrázolja, hogy mire számíthatsz – huzamosabb ideig kevés a látható eredmény, és rosszabb életminőségre kényszerül a vállalkozó.

De ahogy telik az idő, az olló tovább nyílik, hiszen tőkével és tudással a kézben lényegesen gyorsabban lehet haladni. Lemondások nélkül NEM ÉRHETŐEK EL komoly eredmények.

Az én korosztályomnak eközben a fő problémája, hogy legyen párkapcsolat, kocsi, státusz és meló. Engem megdöbbent, hogy mennyien már fiatalon ennek rendelik alá az egész életüket, és nem egyértelmű, hogy ez sokszor a jövő kárára megy.

És mennyire sokan elcseszik az egész életükre a lehetőségeiket, csak azért, hogy megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak.

Én azt mondtam, hogy most egy olyan fázis jön az életemben, amikor nem lesz párkapcsolat, nem lesz kocsi, nem érdekel, ha valaki furának tart, és nem zavar, hogy felégetem a lehetőségeim a normális munkaerőpiacon.

Közben pedig sokkal többet dolgoztam, sokkal kevesebb (látható) eredményért.

Ahhoz, hogy valaki ilyesmit érjen el, nem méricskélheti, hogy “mennyi munkát vagyok hajlandó beletenni”.

Prioritásként kell kezelni egy huzamosabb ideig, ami azt jelenti, hogy ha van egy döntési lehetőség, hogy a következő órában a vállalkozást építed vagy mást csinálsz, akkor erősen hajlasz az előbbi felé (nem kell mindig azt választani értelemszerűen).

Nem is akarok semmi produktivitási tippet megosztani itt, mert nem azon fog múlni.

Például a pomodoro technika nagyon hasznosnak bizonyult, de ami sokkal többet számított, hogy én azt tudtam mondani hogy mostantól kezdve egy ideig a vállalkozás az első.

Néha megkérdezik tőlem, hogy: “De és mikor lehet pihenni, meg élvezni az életet? Ha ennyit dolgozol, akkor biztos nem sokat szórakozol.” Visszatérve az előző fejezetre – az élet fázisokból áll.

Vannak olyan problémák, amik jellemzően végigkísérik az embereket az életükön, és én egyszerűen úgy döntöttem, hogy érdemes egy korai fázist erre áldoznom az életemből.

Ennek köszönhetően én annyi időt tudok majd tölteni a gyerekeimmel, amennyit akarok, ott tudok majd élni a világon, ahol akarok, annyit tudok majd adakozni, amennyit akarok, és még sorolhatnám.

Nem hiszem, hogy ezt érdemes lenne elcserélnem sorozatokra és bulikra.

VÉGSZÓ

Ahogy a cikk elején írtam ez az írás azért készült, mert kézzelfoghatóvá akartam tenni, hogy mindez megvalósítható és ötleteket akartam adni, hogy hogy néz ki az út.

Másrészt pedig betekintést akartam adni egy olyan értékrendbe, ami sajnos szerintem ritka itt Magyarországon, de mindenkinek egészségesebb lenne, ha többen gondolkoznának így.

Tehát annak ellenére, hogy egész végig a vállalkozásokról volt szó, én úgy gondolom, hogy amiről beszélek sokkal inkább egy értékrendnek a gyakorlati alkalmazása, ami sikeres vállalkozáshoz fog vezetni.

És így a végszóban szeretnék egy kicsit arról beszélni, hogy nem szabad elveszítenie az embernek a fókuszát, hogy miért is csinálja ezt.

Azért fontos ez, mert tudom, hogy a cikk felütése az volt, hogy “hogyan keressünk sok pénzt”, és tudom, hogy sajnos a mindennapokban sokan úgy vannak vele, hogy “EU-s pénzből, más pénzéből lopni nem bűn”, vagy “utáljuk, ha valaki a közösből lop, de igazából szívesen cserélnénk vele”.

Nemrég volt egy nagyobb átfogó cikk a “NER-lovagok” (a kormány kegyéből sikeres fiatal vállalkozók) gyarapodásáról. A cikk végén az egyik legérdekesebb idézet az egyik ilyen “vállalkozótól” a következő:

“Egyetlen bajom van az elmúlt éveimmel. Bennem óriási becsvágy van, és hiszek abban, hogy amit a fideszes kapcsolataimmal felépítettem, azt talán két-három év késéssel, de saját erőből is meg tudtam volna valósítani.

Ha így történt volna, akkor lehetnék példakép, követendő minta, a selfmade üzletember. Ez azonban már elúszott, soha senki nem fog rám így tekinteni, irigyelt vagy gyűlölt szereplő leszek, akivel soha nem fog senki interjút készíteni, nem kerülök ki az üzleti magazinok címoldalára. Nyertem három évet, de erről a megbecsültségről örökre lemondtam.”

Az én véleményemet ezzel kapcsolatban egy szóban össze lehet foglalni: francokat.

Könnyű utólag azt mondani, hogy “lehettem volna alázatos és tűrhettem volna a bizonytalanságot és a kényelmetlenséget”.

A probléma, ami mindenkit visszatart, hogy az építkezés KÖZBEN kell ezt a gondolkodásmódot gyakorolni. Lemondani a kényelemről a jelenben, egy szebb jövőért.

Ez az egész egy értékrendnek a gyakorlása, és bár tolvajlással is meg lehet szerezni az eredményeket, de színtiszta önbecsapás azt mondani, hogy akkor már a szükséges értékrendet is elsajátította az illető.

Szóval meg tudom nyugtatni az egyszeri NER-lovagot, hogy nem kell emiatt búsulnia, mert magától úgyis képtelen lett volna elérni ugyanezt.

Szerintem a vállalkozásnál nincs jobb lehetőség, hogy valaki kibontakoztassa az értékrendjét az életben, és annyival többet lehet így szerezni, mint anyagi bőséget.

Ahogy mondják: a legjobb dolog abban, hogy milliomossá válsz nem az, hogy rengeteg pénzed lesz, hanem hogy olyan emberré válsz, aki képes milliókat teremteni.

Az én célom egyszerű volt – értéket akartam teremteni minél több embernek, és azt akartam, hogy ennek megkapjam az ellenértékét, miközben rengeteget tanulok magamról és másokról.

Őszintén remélem, hogy ez a cikk végül eléri a célját abban, hogy elindít sokakat egy hasonló úton, ami pontosan ugyanezt éri el, és végleg megváltoztatja az életüket.