12 Mód, Ahogy az Agyad Szabotálja a Terveid

Ez a cikk egy rövid részlet a most megjelent könyvemből: TACIT: Az útmutató, hogy elvégezd a munkát, túllépj a korlátaidon, és megtervezd az életed-Szerezd be most;)!.

A könyv egyik témaköre, hogy a legtöbben azért nem érik el a céljaikat az életben, mert olyan döntéseket hoznak a jövőjükről, amelyek befolyásolva vannak különböző gondolkodásbeli, irracionális torzítások miatt.

Fluid intelligencia

Nézted a Dr. House-t?

A MacGywer-t?

Még ha nem is láttad őket, de néhány ötleted biztos van róluk.

Az emberek azért szeretik ezeket a sorozatokat, mert egy olyan dolgot látnak benne, amit nem tudnak ugyan megfogalmazni, de mélyen belül érzik, hogy fontos.

Fluid intelligenciának hívják.

Amikor kreatívan, kritikus gondolkodással oldanak meg egy egyedi problémát. Tehát nem a lexikális tudás, és nem is a “szakmai tapasztalat”.

Szükséged van erre a fajta gondolkodásra: képesnek kell lenned összefüggéseket meglátni, elképzelni, hogy a cselekedeteidnek milyen következményei lesznek a jövőben.

Egy példa

Tegyük fel, hogy gondolkozol azon, hogy vállalj-e egy kihívást. A legtöbb ember azt mérlegeli, hogy mekkora esélye van a kudarcnak.  És így könnyen lehet, hogy arra a következtetésre jutnak, hogy nem éri meg belevágni.

Egy fluid intelligenciával bíró ember viszont számol azzal, hogy ha el is bukik, akkor is, ő hozott egy döntést, hogy ő egy olyan ember, aki megoldást keres, aki meg akarja valósítani magát.

És ennek magában is van egy értéke, az erőfeszítések eredményétől függetlenül. Tehát ezt bele kell kalkulálni: erre mondják azt, hogy célozz a csillagokra, mert ha el is véted, a Holdon találod magad.

Miért fontos mindez?

Újra és újra kilyukadok amellett a gondolat mellett, hogy az embernek a céljai eléréséhez nem szét kell hajtania magát, hanem jó döntéseket kell meghoznia.

A fentiekben egy érvelési hibát láthattál, amit nagyon sokan elkövetnek. Azt hiszik az emberek, hogy csak akkor érdemes belevágni valamibe, ha 90%, hogy sikerrel járnak.

Ha szépen lassan hozzászoktatod magad (akár kudarcok árán), hogy te egy olyan ember vagy, aki megoldásokat keress, az életben elérhető lehetőségeid megtöbbszöröződnek.

Mindannyian dolgozunk közel 40 évet az életünk folyamán. Egyáltalán nem mindegy, hogy az alatt a 40 év alatt csak annyit érünk el, hogy végül nyugdíjba mehetünk, vagy hozunk egy döntést, hogy rákoncentrálunk a megfelelő feladatokra, és felépítjük az ideális életünket.

Madártávlati szemszög

Tekints az életedre egy madártávlati szemszögből!

Jó irányba haladsz? Túl sokan egy olyan létrára másznak fel az életükben, aminek csak a tetején veszik észre, hogy rossz falnak van támasztva.

Gyakran használok egy példát, ami szerint ha egy hajó csak egy fokkal eltér a helyes iránytól, akkor az idő előrehaladtával nagyon messze lesz az eredeti céljától.

Nem mindegy, hogy a Kanári-szigeteken kötsz ki, vagy Gabonban. Ezért még a haladás tempójánál is sokkal több figyelmet kell szánni az irányra.

Untitled Design (32)

12 gondolkodásbeli torzítás

A jövőnkről meghozott döntések sokszor irracionálisak.

Az alábbiakban összeszedtem 12 torzítást, amik eltéríthetnek minket az életünkben elérhető lehetőségek elérésétől.

Önmagában ez a felsorolás haszontalan: szeretnélek megkérni rá, hogy minden egyes ponttal kapcsolatban gondolj bele, hogy “hogyan követtem én el ezt a hibát?”.

Ha ezeket a hibákat felismerjük, és legalább néha el tudjuk kerülni, jobb automatikus döntéseket tudunk meghozni.

1, Torzítás hibás asszociációk miatt: Hajlamosak vagyunk automatikusan kedvelni, vagy utálni egy bizonyos ingert csak azért, mert fájdalmat vagy örömet okoz. Mindez nem jelenti, hogy az jó is lenne a számunkra. Jó példa lehet a pornónézés.

2, A jutalom és büntetés hatásának alábecsülése: Bár az ember nem teljesen a kondicionálás alapján működik (büntetés-jutalmazás), de igenis komoly szerepe van a viselkedésünkben. Például hiába próbálod megvalósítani önmagad, ha közben az iskolában minden próbálkozásodat a szárnybontogatásra büntetésben részesítettek. Előbb az ezzel kapcsolatos hiedelmeidet kell megváltoztatnod tehát.

3, Önsegítő torzítás: A saját képességeink, és az eredményre való jogosultságunknak a túlbecsülése. Például a legtöbb ember átlagon felüli sofőrnek tartja magát. A legtöbb ember az átlagosnál kevésbé szerencsésnek tartja magát. A legtöbb ember úgy érzi, hogy ő valamiben különleges. Ezek olyan gondolatok, amik az egó kényelmének a biztosítására jönnek létre. Mindez túlzottan optimistává tehet, vagy nem elég alázatossá.

4, Önbecsapás és tagadás: Az emberek hajlamosak becsapni magukat, hogy kibújjanak a felelősség alól, és ehhez gyakran úgy torzítják a tényeket, hogy nekik megfeleljen. Ennek a része a reménykedés például, és sajnos ez nyitott utat a “pozitív gondolkodás” térnyerésének. Sokaknak imponál a gondolat, hogy nem az ő hibájuk az élethelyzetük, és könnyen rááll az emberek agya, hogy nem is kell cselekedniük a változásért. Ha viszont valaki ezt elhiszi, akkor azzal megtagadja a felelősségét az életben, és ez az önbecsülése csökkenésével fog járni.

5, Következetességre való vágy: Nehezen látjuk be a hibáinkat, mert az agyunk azt akarja, hogy következetesen gondolkozzunk. Ha valamit tegnap igaznak tartottunk, akkor szeretnénk, ha ma is az lenne.

Ha már elköteleződtünk egy bizonyos karrierpálya mellett, amibe belefektettünk 10 évet, akkor nagyon nehéz azt magunk mögött hagyni, mert ahhoz el kellene ismerni a korábbi tévedésünket. Ehhez hozzátartoznak a megerősítési torzítások is: amikor csak azokat a bizonyítékokat vesszük észre, amik a korábbi döntéseinket támasztják alá.

Ugyanakkor az utolsó fejezetben mutatok egy módszert, amivel pontosan ezt a következetességre való vágyat fogjuk felhasználni, hogy óriási célokat érhessünk el komolyabb erőfeszítés nélkül.

Untitled Design (32)

6, Hiány miatt történő torzítás: Az emberek azt akarják, ami távolodik tőlük. Sokkal magasabbra értékeljük azt, amit nem kaphatunk meg. Ez ad létjogosultságot a teljes luxusiparnak. Ez ad teret sok marketingstratégiának, ahol “megszűnő kedvezmények” vannak, amikor egy bizonyos idő elteltével magasabb áron férhet hozzá valaki az adott termékhez (ami egy olyan módszer, amit én is előszeretettel alkalmazok, hogy önfejlesztésre buzdítsam az embereket-sajnos újra és újra kiderül, hogy máshogy nagyon nehéz rávenni őket).

7, Status quo-torzítás: Csak minden maradjon úgy, ahogy van! Ezt már említettük, hogy a hüllőagy igényei miatt történik (a későbbiek alapján pedig mindegyik torzítás érthető lesz).

Rengeteg esetben érezheted azt, hogy valamiből többet akarsz az életedben, de nem teszel lépéseket mégse. Ami nyilván egy irracionális viselkedés. A status quo keresése miatt próbálhatja az ember minimalizálni az erőfeszítéseit, és “belenyugodni” abba a helyzetbe is, ami nyilván nem megfelelő a számára.

8, Jelentorzítás: A türelmetlenség miatt sokkal többre értékelünk a jelenben valamit, mint a jövőben. “Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok!”-tartja a mondás. Vitatkoznom kell, mert nem mindegy az arány. Jobb ma (és egész hátralévő életedben) egy Trabant, mint 3 hét múlva egy Ferrari? Persze nehéz elfogadnunk, hogy a vetés és az aratás között mindenképpen van egy időeltolódás.

A jelentorzítás miatt értékelik az emberek nagyra a kényelmet a mában, szemben azokkal az eredményekkel, amik csak holnap lesznek elérhetőek a kényelem feladása árán.

9, Kontraszttorzítás: Amikor valaminek az értékét nem önmaga miatt, nem a saját értéke miatt állapítod meg, hanem valami máshoz viszonyítva. Mondjuk nem vagy elégedett a helyzeteddel, de úgy vagy vele, hogy “mégis jobb, mint a szomszédé/volt osztálytársaidé/kollégáidé”. Ha valaki így dönt az életéről, akkor nagyon gyorsan, nagyon komoly lehetőségektől fog eleseni.

10, Túlzott befolyásoltság élénk élményektől, vagy új tapasztalatoktól: Sokszor beszélek coachingon valakivel, akinek volt fiatalkorában valamilyen traumatikus, vagy megalázó élménye, és ezek miatt nem tud előrelépni.

Az van a fejében, hogy “nem akarom csinálni, mert mi van, ha az történik, mint korábban”. Meg kell értenünk, hogy mindez nem reális, csak megalapozatlan félelem.

És még ha reális is lenne, hogy újra megtörténjen ez a szégyenérzet, vagy kényelmetlenség, akkor is jobb azt bevállalni, mint az attól való félelemben eltölteni az életet. Éppen ezért annyira fontos az érzelmi intelligencia, mert annak a segítségével szabályozni tudjuk a félelmeinket.

11, Jelentéskeresés: Az emberek nagyon nehezen fogadják el, ha valamit nem értenek, hogy miért történik, és ezért gyakran túl gyorsan ugranak a következtetések levonására. Ez a fabrikált “értelem” viszont könnyen lehet, hogy egy olyan hibává válik, amit nagyon nehéz belátni és kijavítani.

Erre mondta Einstein, hogy “nem azok a dolgok kevernek bajba, amiket nem tudunk, hanem azok, amikről azt hisszük, hogy tudjuk, de tévedünk”.

12, Érzelmi torzítás: Izgalmi állapotban könnyen lehet, hogy akkor is mondunk valamit, ha nincsen semmi mondanivalónk. Próbáljuk oldani a feszültséget.

Ez egy természetes velejárója az életnek, de ha megfigyeljük, hogy hosszabb távlatokban mit tud ez jelenteni, akkor érdemes ezzel számolni. Ugyanis hajlamosak vagyunk túlbecsülni a jövőben történő érzelmi befolyásokat. A kudarcokról elképzeljük, hogy mennyire fájhat, de felnagyítjuk az érzést. Összezavarjuk magunkat a stresszel.

Untitled Design (32)

Felülemelkedés a problémákon

Ha felülemelkedünk az eddig említett számos hibán, amit az emberek elkövetnek, és megértjük az elménk működési alapelveit, elkezdhetünk élni a lehetőségekkel.

Megragadhatjuk azokat az eszközöket, amik az utóbbi években váltak elérhetővé, hogy jobbá váljon a jövőnk.  Hosszú távon működő rendszereket tudunk kialakítani, és olyan döntéseket hozhatunk meg, amiknek az eredményeit az egész életünkben élvezhetjük.

Eddig arról beszéltünk, hogy mi tartott vissza korábban a jövőorientált gondolkozástól, mi ködösítette el a döntéseid. Most elkezdjük felépíteni a rendszereinket.

Scroll to Top