Általában tapasztalható egy erős ellenállás minden olyan anyaggal szemben, ami a boldogságról szól, hiszen ha valaki ezen gondolkozik, akkor először azt kell elfogadni, hogy nem maximálisan elégedett a helyzetével.

Ehhez pedig keveseknek van meg az önismeretük, és egyáltalán az igényük rá, az átlagember a státuszát féltve azonnal visszautasít minden ilyen gondolatot.

Pedig fontos dolgokból marad ki: nehéz nem egyetérteni azzal a gondolattal, hogy a legtöbb cselekvésünk motivációja a boldogság megtalálása (természetesen ez mindenki számára más formában jelentkezik).

Amikor társadalmi szinten torzult a boldogság fogalma, akkor óhatatlanul problémák fognak születni. Az Y-generációval kapcsolatban komoly aggályai vannak sokaknak: az alázat hiánya, a nárcisztikus jellemzők, a felszínes értékrend a közösségi média oldalak elmúlt 7-8 éve alapján valószínűleg nem mond senkinek újat (habár hozzá kell tenni, hogy hasonló jelek minden generációban vannak egyébként).

Szépség, gazdagság, hírnév. Aligha ismeretlen hármas. Sajnos egyik sem alkalmas arra, hogy tartós boldogságot okozzon.

És a felszínes értékrend előtérbe kerülésével egy időben egyre nagyobb fogyasztóereje van az embereknek, és a boldogság egyre inkább a wellness-hétvégét, az új okostelefont, a német márkájú autót jelenti (bármennyiszer pörgött is át a kilométerszámláló), vagy a hírnevet (egy felmérés szerint ma már több fiatal lenne celeb, mint vezérigazgató egy jó cégnél).

A fenti alcímben találhattok egy szót, amit meglehetősen nehéz megjegyezni, egészen addig, amíg rá nem jön az ember, hogy az eudaimónikus majdnem ugyanaz, mint budaimónika, és onnantól nagyon könnyű.

Arisztotelész megkülönböztette az eudaimónikus és hedonikus boldogságot: a hedonikus boldogságaz, amit a mai tudomány által külső motivációnak nevezett dolgok okoznak (pénz, hírnév, szépség;)), és amire ma gyakran a köztudatban a boldogság forrásának tekintenek. Az érzékszervek boldogsága ez.

Eudaimónikus boldogság az, amit a belső motivációt okozó tényezők hoznak az ember életébe: a személyes fejlődés, a hozzájárulás a közösséghez, és a jelentőségteli kapcsolatok ápolása. Ez lenne az elme boldogsága.

Így a 21. században, akkor amikor minden korábbinál nagyobb teher helyeződik az emberekre, hogy tartsák a szomszéd kütyüivel az iramot (angolban van egy remek kifejezés, sajnos magyar megfelelő nélkül: “keeping up with the Joneses”) vicces lehet rábukkanni a gondolatra, hogy Arisztotelész már az ókorban kijelentette, hogy szamár, aki azt hiszi, hogy a hedonikus boldogság tartós lesz.

Persze a hedonikus boldogság is fontos. A hedonikus boldogság az, amit a mai pozitív pszichológia tudománya örömnek hív (tehát pozitív érzésekről beszélünk), míg az eudaimónikus boldogság a jólét.

Az képen látható feliraton felsorolt emberekben az a közös, hogy többnyire jól állnak a hírnév-szépség-gazdagság háromszög tagjaival. Viszont egyértelműen nem okoz jólétet a számukra, örömöt pedig (már) nem okoz a hedonikus adaptációnak nevezett jelenség miatt: ez azt jelenti, hogy ha valaki teljesen a hedonikus boldogságforrásokra támaszkodik, akkor egy idő után egyre nagyobb “dózisra” van szüksége belőlük (igen, pontosan a drogosokhoz hasonló módon).

Egyben pedig a modellek, celebek és az unatkozó milliomosfeleségek nem azok az emberek, akikben túl gyakran látja az ember a személyes fejlődésre való vágyat, a nagyobb dolgok építésére, a maradandó alkotására való motivációt.

Nem csoda, hogy semmi IGAZI boldogságforrás hiányában valaki rossz életet él, hiába van meg mindene, ami a közvélemény szerint boldoggá tehet valakit. Az öröm és a jólét két nagyon különböző dolog-a “sok a jóból” mondásunk nem véletlen ragadt meg a köztudatban. És az öröm, jólét nélkül…szemmel láthatóan nem sokat ér.

Azt már tudjuk, hogy mi nem működik. De akkor mi működik?

Martin Seligman a University of Pennsylvania kutatóprofesszora a pozitív pszichológiának nevezett mozgalom egyik szülőatyja (többek között a magyar származású Csíkszentmihályi professzorral együtt).

Az ő jólét-teóriája szerint ahhoz, hogy valaki igazából boldog lehessen a következő elemekre van szükség (ezeknek a kezdőbetűi a PERMA betűszót alkotják az egyszerűbb megjegyezhetőség érdekében):

Positive emotions=P (pozitív érzelmek): örömet okozó dolgok, mint nyaralások, masszázs, egy jó étel stb…tehát ezek továbbra is fontosak, nem az anyagi javak savazása a célja a cikknek, de vegyük észre, hogy ez csak egy elem az ötből.

Engagement=E (bevonódás): Ez a legtöbb esetben a Csíkszentmihályi Mihály nevével fémjelzett Flow gyakori tapasztalását jelenti. Amikor valaki csúcsteljesítményt nyújt, mert teljesen bele van vonódva a munkájába/időtöltésébe. A flow-ról a jövőben többet is szeretnék beszélni, ezért csak egy korábban elkészült videómat linkelem be.

A flow gyakran a személyes fejlődés jele, amikor valaki éppen fejleszti a képességeit, vagy nagy előrelépést tapasztal a korlátai feszegetése által (emiatt a stressz mindannyiunk számára fontos, mivel ez a határok tágításának velejárója).

Positive relationships=R (pozitív kapcsolatok): Az ember alapvetően társas lény, a legboldogabb emberek közös jellemzője, hogy sok barátjuk van. Bármennyire is állítja valaki, hogy ő introvertált, az nem mentség arra, hogy valaki antiszociális, mindenkinek meghatározó a többi emberrel való kapcsolatunk.

A pozitív kapcsolatok azok, amik egy új, érdekes nézőpontot nyitnak a világra, olyan emberek ismerete, akik motiválnak, vagy építenek. Egy felmérés alapján rendkívül fontos, hogy milyen “referencia-csoportban” élsz, vagyis milyen emberekhez viszonyítasz: kinek mi a a siker, kinek mi számít sok munkának, kinek mi számít sok pénznek?

Ha olyan emberek között élsz, akik panaszkodnak folyamatosan, akkor csorbulnak a lehetőségeid. Pozitív kapcsolatokkal viszont kitárul a világ.

Meaning=M (jelentőség): Szerintem a legnagyobb probléma a boldogság útjában, hogy sok ember soha nem érzi magát többnek, mint egy nagy gépezet pici fogaskereke, akinek nem számítanak a döntései, és soha nem tesz erőfeszítést valami nagyobb ügy előremozdítására. Pedig erre mindenkiben van igény: ez ad táptalajt a zöldmozgalomnak, a politikai pártoknak, a non-profit szervezeteknek.

Jó példa a jelentőség megtalálásra az életben a jótékonykodás (ami bizonyítottan emeli a boldogságát az embernek), a humanitárius ügyek felkarolása, vagy egyszerűen, ha a munkád által boldogságot okozol másoknak, vagy jobbá teszed mások életét.

Utóbbira egy példa lehet egy pincér, aki kedves a vendégekkel, és az időnként viszonzott gesztusok miatt, és a munkája felé érzett lelkesedés miatt jókedvű lesz-ezért pedig magasabb színvonalú szolgáltatást nyújt, és több borravalót kap: így valószínűleg jogosan mondhatja azt, hogy megtalálta a munkája jelentőségét. Mindenki jól jár. Ezzel szemben a morcos, muszájból dolgozó pincér egy olyan negatív önerősítő folyamatban van, ami egyre rosszabbá teszi az életét: rossz kedve van-az emberek nem kedvesek vele-gyenge szolgáltatást nyújt-nem kap borravalót-rossz kedve lesz, mert nem élvezi a munkáját, nem fizetik meg, és nem lát kiutat-és indul az egész elölről.

Achievement=A (eredmények): Miközben nagyon sokan mondogatják maguknak, hogy “a siker nem minden”, az igazság az, hogy a siker valóban nem minden, de az embernek szüksége van a haladás érzésére. Arra, hogy “ma több vagyok, mint tegnap, és holnap még több leszek”. Ezt pedig a magunk elé állított mérföldkövek elérése jelzi-a célok nélküli ember, vagy az az ember, aki nem halad a céljai felé, nehézségeket fog tapasztalni a saját érzéseivel kapcsolatban.

Az önfejlesztés elől futhatsz, de el nem bújhatsz. Nem csak gazdagabbá, magabiztosabbá, okosabbá tud tenni, hanem ez a kulcsa a boldogságnak is. Ahogy újra és újra mondom, ez a legfontosabb KÖTELESSÉGE mindenkinek, még akkor is, ha erőfeszítéseket igényel, és nehézségekkel kell szembemenni.

Miközben a mai társadalom iszonyatos sebességgel robog a homlokegyenest ellenkező irányba, mindannyiunknak szüksége van egy parányi józan észre, hogy elgondolkozzunk azon, amit híres pszichológusok tucatjai kutatások alapján állítanak: amit az átlagember csinál, NEM MŰKÖDIK.

Találd meg, hogy mik azok a dolgok, amik téged előrevisznek, és akkor is azokra koncentrálj, ha nehézségekbe ütközöl. A nehézség nem akadály, hanem a lényeg az egészben, mert erősebben emelkedsz ki, és a személyes fejlődés kulcs a boldogsághoz. Ennyivel össze lehetne foglalni (kis túlzással), hogy mit csinálnak a legtöbben rosszul.

Töltsd le az e-bookom!

Összeszedtem az 10 legjobb produktivitási eszközt és módszert, amik valóban működnek a mindennapokban. 

You have Successfully Subscribed!