Most fejeztem be másodjára Nassim Taleb – Antifragile c. Könyvét.

3 dolog ehhez fűződően:

-Nagyon szeretem olyan írók könyveit olvasni, akikről egyértelmű, hogy az életük a téma, amiről írnak, mindenkinél magasabb színvonalon foglalkoznak vele, és nézik a téma etikai mivoltát is.

-Még jobb, ha a szerző nevéről egy sivatagi varázsló jut eszembe, aki egy homokbuckán állva éppen dzsinneket idéz.

-Második olvasásra ismét azt a következtetést kell levonnom, hogy ez az egyik legfontosabb téma, amivel foglalkoznunk kell.

A könyv alapgondolatáról már többször is írtam, de ebben a cikkben mélyebben belemegyünk a legtöbb fontosabb gondolatba, ami az alapötletből következik, vagy ami az alapötlet következményeképpen befolyásolja a mindennapi életet.

A triád

A triád 3 oszlopba rendezi a személyeket, gondolatokat, eszméket és gondolatmeneteket.

Törékeny, robusztus és antitörékeny:

snappa-1453982293

Az első kettőt ugye mindenki ismeri-és sokan ellentéteknek gondolják őket.

Ha feladsz egy csomagot a postán, és valami törékeny dologról van szó, akkor valószínűleg elhelyezel egy figyelmeztetést, hogy óvatosan kezeljék-óvják a a stressztől.

Törékeny az, ami stressz hatására elromlik.

Ha megkérdezel valaki, hogy mi a törékeny ellentéte, akkor könnyen lehet, hogy a “kemény”, “ellenálló”, “robusztus” szavak közül választanak.

Ugye ha valami szilárd, robusztus, akkor nem helyezel el a postai csomagon figyelmeztetést. Nem fogják befolyásolni a stresszhelyzetek.

De a törékeny ellentéte az a dolog, amire elhelyezel egy figyelmeztetést, hogy “kérem rongálják”. Nevezzük ezt “antitörékenynek”. Az antitörékeny dolgok minél több stressznek vannak kitéve, annál erősebbé válnak.

Miért érdekelne mindez?

Az én szememben a legkárosabb hiedelem, ha valaki azt hiszi, hogy az életnek könnyűnek kell lennie, kényelmesnek, és ha beállt egy “status quo”, akkor azt minden áron fenn kell tartani.

És valóban, sokszor beszélek valakivel, és néhány lépést NAGYON sürgősnek tartok, ő pedig nem érti miért, hiszen nincs semmi azonnali vészhelyzet.  A modern világban ugye az emberek pont a kényelemre törekszenek, és a jólétet fenntartó szociális rendszerek ezt lehetővé is teszik.

Ha nem vállalsz tudatosan apró kockázatokat, akkor egyre inkább ki vagy téve a környezet hatásainak.

Gondold végig egy pillanatra ezt!

Aladár és Béla testvérek.

Aladár egy irodában dolgozik, és minden hónap elején megkapja a fizetését.

Béla szabadúszóként dolgozik, és annyit keres, amennyi megrendelést össze tud szedni.

Ki van nagyobb kockázatnak kitéve?

Béla gyakran panaszkodik, mert a bevétele olyan, “mint a kutya vacsorája”. Néha összejön egy jobb nap, néha napokig semmi, ezzel szemben Aladár teljesítménytől függetlenül megkapja a fizetését hó elején.

Valóban, rövid távon Bélának kockázatosabbnak tűnik a helyzete, hiszen nagyobb a bevétel szórása hónapról-hónapra, és ez stresszforrás lehet.

Viszont:

-Onnantól kezdve, hogy megvan, hogy milyen értéket tud nyújtani a vásárlóinak, onnantól kezdve legalább egy pár vásárló mindig lesz (tételezzük fel, hogy nem eszközigényes/nagy indulóköltségekkel bíró munkát végez), illetve folyamatosan van rajta egy nyomás, hogy fejlődjön, egyre magasabb színvonalon dolgozzon

-Ha Aladárt leépítik, akkor hónapokon keresztül nincsen semmilyen bevétele, és egy olyan helyzetben van, ami totálisan ismeretlen a számára. Ezen kívül, ha mindez 50-60 évesen történik meg, akkor nagyon valószínűtlen, hogy bárki alkalmazná.

Hosszú távon Béla helyzete sokkal biztosabb. Sok probléma, ami Aladár számára végzetes, Bélának átmeneti kellemetlenség. Teljesen elképzelhető, hogy Aladár éveken/évtizedeken keresztül csak “élvezi az életet”, és közben a munkaerőpiac és a gazdaság változásai miatt egy nagyon rossz helyzetben ragad, ahol már túl késő változtatni.

Ezzel szemben Béla a kezdeti nehézségek után, rendelkezik egy remek szaktudással (amivel elmehet dolgozni egy nagyobb céghez akár), és pár értékes készséggel, amiket ügyfélszerzés közben alakított ki.

A Fekete Hattyú

talebturkey

“A korábbi trendek alapján a pulykapopuláció növekedni fog, és magabiztosan tekintünk a közelgő hálaadási időszak elé.”        Nem tudunk a múlt alapján a jövőre következtetni.

A Fekete Hattyúk nagyon alacsony bekövetkezési valószínűségű események. De a szinte végtelenül alacsony valószínűségű események is megtörténnek időnként. A lottón is nyer valaki, bármilyen kicsi az esélye egy embernek.

A Fekete Hattyúk főleg a gazdaságban bírnak nagy szereppel-Taleb azzal lett híres, hogy az első könyve  a 2008-as válság előtt jelent meg, és megjósolta benne a következő időszak alakulását (ami megjósolhatatlannak tűnt, hiszen ilyen soha nem történt korábban).

Lukréciusz probléma: Lukréciusz római költő volt, aki arról írt, hogy ostoba az, aki azt hiszi, hogy a legmagasabb hegy, amit ő látott, egyben a világ legmagasabb hegye is.

A válság kialakulása során a szakértők a kedvezőtlen irányba mutató trendeket annyival elintézték , hogy a bekövetkezés valószínűsége szinte kiszámíthatatlanul alacsony. Taleb pedig azt látta, hogy a gazdaság egyszerűen csak robusztus. Vagyis törvényszerűen előbb-utóbb jön egy Fekete Hattyú, ami összezúzza.

A robusztus rendszerek csak addig ellenállóak, amíg egy soha nem látott méretű probléma nem jelentkezik.

hydra_by_yoso999-d7bmpqg

Legyél hidra! Nagy királyság!

Minél jobban próbálnak az emberek olyan rendszereket készíteni, amik ellenállóak, annál nagyobb gondot fog okozni, amikor valami korábban soha nem látott történik.

Egyszerűen azzal a feltételezéssel kell élnünk, hogy történhetnek rosszabb dolgok az életben, mint a legrosszabb, ami korábban történt velünk.

A legtöbb ember eléri a status quo-t felhalmoz némi tartalékot, biztosítja magát-de csak azok ellen a problémák ellen, ami a korábbiak alapján elképzelhető a számára. Mivel a világ egyre jobban a status quo-t keresi, ezért egyre nagyobb jelentősége lesz a Fekete Hattyúknak az életünkben.

Hogyan legyél hülye, és nyerj az életben? Opcionalitás

Mindez azt jelenti, hogy tudatosan vállalnod kell bizonyos kockázatokat, kihívásokat és nehézségeket, hogy amikor elkerülhetetlenül bekövetkezik egy negatív Fekete Hattyú, akkor könnyen talpra állj, és ha bekövetkezik egy pozitív Fekete Hattyú, akkor készen állj, hogy élhess életed nagy lehetőségével.

Ez utóbbira példa Jeff Bezos, aki az Amazon alapítása előtt évekig várt egy nagy trendre, amire “fel tud ülni”, egy elég nagy lehetőség előállására. A e-kereskedelem elég nagynak bizonyult.

Vagy John D. Rockefeller, aki befektetőktől kapott egy nagyobb pénzösszeget, hogy vásároljon olajkutakat, de miután körbenézett, inkább visszaadta a pénzt. Nem érezte megfelelőnek az időpontot. Amikor válság következett be, akkor vásárolt olcsón sok eszközt, ami a világtörténelem egyik leggazdagabb emberévé tette őt (sok milliárdos válság idején tett szert a vagyonára).

A célunk antitörékenyként az, hogy a minimalizáljuk a kárt negatív események esetén, és fenntartsunk egy óriási nyereségre való lehetőséget, ha szerencsénk van. Például a pénzed 90%-át alacsony kockázatú eszközökben tartod, míg a 10%-ot nagy növekedési potenciállal fekteted be (pl angyaltőke). A maximum, amit bukni tudsz a pénzed 10%-a, viszont a növekedés lehetősége több száz százalék (természetesen ez akkor lehetséges, ha valaki már szert tett egy bizonyos mértékű vagyonra).

Vagy például befektetsz a TACIT Pro-ba. Semmiképpen nem kerül többe 3e ft-nál havonta, viszont azokat a készségeket sajátíthatod el, amik könnyedén megduplázzák a produktivitásod, ambiciózusabbá tesznek, és ezekkel már nagyon nehéz elérni azt, hogy NE térüljön meg több tucatszorosan.

Nosza, erre tessék:)!

Mindezek lehetővé teszik az ú.n. opcionalitást. Vagyis ugyanúgy, mint egy tőzsdei opció esetében, a megfelelő pillanatban a készségeid (és az antitörékenység) birtokában élni tudsz az élet adta lehetőségekkel. A tőzsdei opcióknak természetesen áruk van, amit előre ki kell fizetni. Ugyanígy van a készségek elsajátításával is.

Taleb erre úgy hivatkozik, hogy “Hogyan legyél hülye?”.

Az érvelése az, hogy ha fenntartod az életed nagy lehetőségeinél a választási lehetőséged, akkor még okosnak sem kell lenned, mert egyszerűen nagyon kevés esetben kell, hogy igazad legyen-a negatív eshetőségeket korlátozni tudod, és tanulni belőlük, míg a pozitív kimenetel óriási lehetőségeket rejt.

Pontosan ezért nem csinálok például én egy startup-ot, hanem azokat a készségeimet fejlesztem (a havi kihívásokban), amelyek lehetővé teszik majd, hogy a megfelelő pillanatban “meghúzhassam a ravaszt”.

A gyors olvasás és tanulás képessége, a jó memória, a fegyelmezett rituálék kialakítása, a marketingtudás, az írás és azáltal a kommunikáció fejlesztése (ezek voltak soron eddig) mind-mind olyan dolgok, amik biztosan kelleni fognak (és a legtöbben úgy próbálkoznak, hogy nem rendelkeznek ezekkel).

Ha eddig követted a gondolatmenetet, akkor biztos vagyok benne, hogy mostanra érthető, hogy miért jó életfilozófia ez:). Az élet tervezhetővé válik, az eredmények pedig (idővel) biztossá.

Hogyan szeresd a nehézségeket?

A hormézis jelensége az, amikor valaki az ókorban apró dózisokban mérget vett be, hogy ellenálló legyen egy merénylet esetén (vagy ma ugye ez a védőoltások működési elve is, legyengített baktériumokat adnak be az embernek, hogy a teste antianyagot termeljen).

Ha valaki nem használja az izmait (mert tegyük fel egy ágyban fekszik hónapokig), akkor azok visszafejlődnek, atrófiában szenvednek. A konditermi edzés működési elve a hipertrófia, amikor a szervezet túlkompenzál a nehézséggel szemben.

Ez a poszt-traumatikus növekedés: a súlyok emelése stresszt okoz az izmoknak és az idegrendszernek, és a regenerálódás során nagyobbra nő vissza az izomszövet (túlkompenzálás), felkészülve a későbbi, várhatóan még nagyobb stresszre. A fizikai tested antitörékeny. A kérdés az, hogy képesek vagyunk-e az elménket is azzá tenni?

Tehát kontrollálható, visszafordítható nehézségeket kell magára vállalnia az embernek, hogy elkerülje a sorvadást az életben, vagy egy valószínűtlen, de végzetes eseményt megelőzzön.

snappa-1453984740

Pathemata mathemata=Az elszenvedett dolgok a megtanult dolgok

Az antitörékenység a kulcsa minden egyes “gyors sikernek”. A Facebook-alapító Dustin Moskowitzot megkérdezték, hogy milyen érzés volt a Facebook “overnight success”-e (angolban létezik ez a kifejezés a gyorsan elért, látványos sikerre).

Moskowitz azt mondta: “Ha a 6 éven keresztüli éjszakába nyúló kódolásra gondol, akkor azt kell válaszolnom, hogy elég kellemetlen”.

Az emberek az eseményt látják, nem az előtte éveken keresztül történő megfeszített munkát, a kockázatok tudatos vállalását (ugye Zuckerberg a Harvardra járt, valószínűleg elég jól alakult volna a későbbi sorsa is), kivetítik a saját elvárásaikat másokra, hogy biztos nekik azért mert valami “titkos szósz”, van a receptben.

Nem. Tudatos kockázatok és hibalehetőségek vállalása.

 

Fight Club: A törékenység a biztos halál

A Harcosok klubja az a regény/film, amiben sokan találkozhattak a “túlzott stabilitás miatt bekövetkező törékenység” gondolatával.

Mivel egy közel 20 éves filmről van szó, remélem túl nagy spoiler nem lesz, hogy a főszereplő fenntart egy teljesen átlagos irodai munka által finanszírozott életet, ahol egyre csak gyűlnek az IKEÁ-s bútorok a haladás látszatát keltve.

Végül az álmatlanságban szenvedő főhős kitermel egy “pszeudo-karakter”-t, Tyler Durden-t, aki annyira “menő”, nárcisztikus, magabiztos, amennyire a főhős soha sem mert-de mindig is akart.

Természetesen sokan nem veszik észre a filmben Brad Pitt nagy mondásaitól, meg a kockahasától, hogy Tyler nem egy pozitív karakter.

Ebben a filmben hangzik el a “losing all hope was freedom” mondat (”minden remény elvesztése végül a szabadságot jelentette”).

Rengeteg ember azért nem meri a “helyes” dolgot csinálni, mert a társadalom előtt fenn akarja tartani a látszatot, hogy elégedett. Nem meri vállalni a bukás kockázatát, és ezzel lemond a bukásból való tanulás lehetőségéről is.

Andrew Hales azzal csinált egy nagyon sikeres YouTube-csatornát, hogy kínos helyzeteket állít elő tudatosan: a csatorna neve LAHWF (losing all hope was freedom). Na most nem javaslom, hogy valaki nekiálljon hasonló dolgokat csinálni.Ugyanakkor nagyon hasznos lehet. És bár nem ideális, de milliószor jobb, mint az a státuszközpontú hozzáállás, amit a legtöbben életfilozófiaként követnek.

A cikk elején azt mondtam, hogy az egyik legnagyobb problémának azt tartom, hogy sokan a kényelmet tekintik az ideális élethelyzetnek. Mostanra azt látom, hogy ennek a fő hajtóereje az, hogy mások szemében az ember megőrizze a státuszát.

És bocsánat, de ez ténynek tekintem: az elmúlt 4 évemet úgy töltöttem, hogy annak a racionalizálását hallgattam, hogy valaki miért nem teszi azt, ami szükséges lenne, és egyértelműen javítana a helyzetén hosszú távon. Mert mások mit gondolnának?

Aki ismeri a munkásságom 3-4 éve, tudja hogy én is tevékenyen kivettem a részem a hülyeségek csinálásából, amit utólag bánnék is, ha nem tudnám, hogy ennek az eredményeképpen most kevésbé befolyásolja mások véleménye az én döntéseim.

Össze se tudom számolni, hogy hányszor utasítottak el, mondták hogy hülyeség, amit csinálok, és sokszor igazuk volt. Kit érdekel? Bármennyire is sokan mondják, hogy “kövesd az álmaid”, nagyon kevesen veszik észre, hogy ez az antitörékenységet jelenti-hogy a szenvedésből kell tanulnod, és újraértékelni a helyzetet.

Nincsen elegáns út.

Nincsen “mesterterv”, ami belekatapultál a siker középpontjába.

A pozitív gondolkodás sz*rt sem ér.

Az iatrogénia fogalma azt jelenti, hogy valaki segítő szándékkal okoz problémákat.

Például amikor Semmelweis előtt nagyobb eséllyel halt meg valaki szülés közben a kórházban, mintha az utcán szült volna. Vagy amikor a Titok c. szupernépszerű önfejlesztő könyv azt sugallja, hogy elég csak pozitívan gondolkozni, és azzal bevonzod az Univerzum pozitív energiáit. Ha valaki ezzel ‘eredményeket’ ér el, akkor egyszerűen az emberi elmében régóta felfedezett megerősítési torzítások (confirmation bias) működését tapasztalja.

Amikor azt látom, hogy valaki színes díszfóliába csomagolja a gagyi tanácsait,  és az hangzik el benne, amit az emberek hallani akarnak, csak a lényeg, a “nonszexi” dolgok tűnnek el az üzenetből, komoly hányingerem támad.

snappa-1453987511

Hogy mondjam?

Ez az egész biztonságérzet, haladásnak álcázva. A haladás illúzióját adja az emberek számára úgy, hogy közben segít racionalizálni a halogatást.

Ugyan nényleg okoz egy kicsi boldogságot az embernek, ha hálát ad a jó dolgokért az életében, és reméli, hogy jól alakulnak a dolgok. Nem lehet azt mondani, hogy ez rossz dolog, és nyilván erre mindenkinek oda kell figyelnie erre. Egy Avon-tanácsadónőnek, aki eddig nem foglalkozott a boldogságával, tényleg nagyon jó tanács ez. Egy kisnyugdíjasnak nagyon jó. Nem fogja megvalósítani az álmaikat, de kicsivel tényleg jobb lesz a helyzet.

Valakinek viszont, aki az álmait akarja megvalósítani, konkrétan iszonyatosan káros. Az optimizmus nem egyenlő a “reménykedéssel”.

Ha valaki ettől vár eredményeket, akkor az IGAZÁN fontos dolgokra nem jut figyelem. Arra hogy az embernek mesteri szintre  kell fejleszteni a készségeit, emelni a társadalom számára az értékét, és minden téren tökéletesíteni kell az erényeit.

És ez piszkos munka. Ezek a tacit tudások.

Konklúzió: Neománia és az ősi bölcsesség

A neománia arra vonatkozik, hogy a modern világban számtalan olyan új eszköz, fogalom jelenik meg, amik…nos egyszerűen csak újak. Nem bizonyított róluk, hogy hasznosak.

A fogyasztói kultúra számtalan példát szolgáltat erre. Az új csillogó dologra van igény. Az, hogy tényleg hasznos, arra semmi sem utal, de héé valamennyi elkölthető pénze mindenkinek van, nem? Hozzátesz valamit az ember életéhez a Netflix? Tényleg szükséged van arra az új autóra, nem lenne jobb egyszerűen közelebb költözni a munkahelyedhez? (a pozitív pszichológiában végzett kutatások szerint a hosszú ingázás, ami a legnagyobb mértékben csökkenti valakinek a jólétét és boldogságát)

Amit a legtöbben csinálnak, az rossz.

Az ókorban már számtalan borzasztóan fejlett életfilozófia kialakult, amire lehetne alapozni egy boldog, erélyes életet. Sajnos ezzel nem foglalkoznak sokan, hiszen ezeket “már ismerik”, illetve ezeknek a gyakorlása alázatot igényel.

Arisztotelész, aki vitathatatlanul az emberiség történelmének legnagyobb jelentőségű gondolkodója volt, már több ezer évvel ezelőtt beszélt arról, hogy a boldogság elérhetetlen hedonikus boldogság által, és az embernek a kiválóságra, az erényes életre kell koncentrálnia (areté). A sztoicizmus borzasztóan fejlett filozófiájáról én is sokszor írok.

Taleb sokszor kiemeli Seneca példáját és gondolkodásmódját, aki sztoicista szerző, és mellette a Római Birodalom leggazdagabb embere volt. Nem mintha a sztoicistákat érdekelte volna a vagyon. Amit ki szeretnék emelni a sztoicizmussal kapcsolatban, az az antitörékenységre utaló tanítások.

A sztoikusságról mindenkinek az érzelemmentesség jut eszébe, viszont a sztoikus filozófia követői egyszerűen csak nem hagyják, hogy a negatív történések befolyásolják a hangulatukat.

TACIT Pro videó a sztoikus filozófiáról: Több tucatnyi hasonló 10 perces videóért csatlakozz a TACIT Pro-hoz!

Annyira sok lehetőség van képezni magunkat, és lehetővé tenni az opcionalitást: ahogy mondtam, én is pontosan ezért sajátítok el kulcsfontosságú, nagy lehetőségeket megnyitó készségeket most, hogy később szabadon tudjak mozogni.

És miközben mindenki próbál nagyon okosnak tűnni-a megoldás igazából annyi, hogy ne csináljunk butaságokat.

A butaság pedig az lenne, ha valaki belenyugodni a kényelembe, ha valaki próbálná kizárni a hibázás lehetőségét az életéből.

Töltsd le az e-bookom!

Összeszedtem az 10 legjobb produktivitási eszközt és módszert, amik valóban működnek a mindennapokban. 

You have Successfully Subscribed!